84348. lajstromszámú szabadalom • Vályúrostélytüzelés

Megjelent 1934. évi junius lió 206-én. WAQYAB KIRÁLYI JHHHE SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84348. SZÁM. — II/c. OSZTÁLY. Vályúrostélytüzelés. Géfia Részvénytársaság- cégr Budapest, mint Géfia Gesellschaft für industrielle Aniagen u. Erfordernisse Gesellschaft m. b. H. wieni cég jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi március hó 26-ika. Ausztriai elsőbbsége 1919. évi junius hó 18-ika. Por- vagy daraalákú tüzelőanyagok elégetésénél a levegőnek íinam elosztása és a rostélynak olyan kiképzése szükséges, hogy a tüzelőanyag állandóan mozgásban 5 tartassék a tüzelőanyagrészek összeesomósodásának megakadályozása céljából. Ezen célból oly vályúaiakú rostélyokat alkalmaztak eddig, a szélek felé lépcsőzetesen emelkedő rostélyrúd elrendezéssel, ame-10 lyek rostélyhézagai a tüzelőanyaghoz akként vezetik az elégési levegőt, hogy a rostély egyik felének légáramai a rostély másik felének légáramaival találkoznak és a tüzelőanyagnak felkavarását idézik elő. 15 Ha az ilyen rostélyoknál a rostélyhézagok mindenütt oly bővek, mint a rostély külső szélein, úgy kielégítő tüzelés csakis a tűztér szélein áll be, míg a közép felé a tüzelés hatása oly irányban lesz mind-20 inkább rosszabb, amely mórtékben növekszik a tüzelőanyagréteg vastagsága. Jelen hátrányt a találmány értelmében azáltal küszöböljük ki, hogy a rostélyhézagök bősége a rostély szélén levő ros-25 télyrudaknál a legkisebb és aszerint növekszik, amint a rostélyhézagok a rostély közepéhez közelebb fekszenek, úgy hogy azon helyekre, amelyeken legvastagabb a tüzelőanyagréteg, a legnagyobb légmeny-30 nyiséget vezetjük és ez a tüzelőanyagréteg vastagságával arányban a rostély szélei felé fokozatosan csökken. A mellékelt rajz a találmány tárgyát képező tüzelés egy példaképen vett foga-35 natosítási alakját tünteti fel és pedig az 1. ábra a rostélynak a 2. ábra A—B vonalán át vett keresztmetszete; a 2. ábra a rostélynak az 1. ábra E—F vonalán át vett metszete és a 3. ábra a rostélynak a 2. ábra C—D vo- 4a nalán át vett metszete. A találmány szerinti vályúrostélytüzelés a (T) alakúan vagy ehhez hasonlóan kiképezett (a) rostólyrudakból áll, amelyek a középtől a szélek felé lépcsőzetesen emel- 45. kedően vannak a (b) tartókon elrendezve. A rostélyok (c) bordájuknál fogva nyugszanak a tartók hézagaiban, úgy, hogy a rotstélyrudak biztosan vannak ágyazva, a borda legnagyobb része pedig a tartók 50. között szabadon fekszik és a rostélyrúd hűtőbordája gyanánt szolgál, amelyet a behatoló hideg elégési levegőnek körül kell áramlania, mielőtt a rostélyhézagokon át a tüzelőanyaghoz juthatna. A le- 55 vegő ily módon előmelegíttetik, amiáltal magasabb elégési hőmérséklet létesítése folytán nagymértékben használjuk ki a tüzelőanyagot és növeljük a rostély élet.tartamát. Az (a) rostélyrudak akként fe- g0

. dik egymást túl, hogy valamennyi (d) rostélyhézag az elégési levegőt a rostély közepe irányában vezeti a tüzelőanyaghoz. Tehát a vályurostély egyik felének légáramlatai a másik fele rostély légáram- 55 lataival ellentétes irányúak (1. az 1. ábrában a nyilakat). Az egymással ellentétes irányú, a tüzelőanyag különböző rétegmagasságaiban behatoló légáramok a por- vagy daraalakú anyagot állandóan 70 mozgásban tartják, meggátolják, hogy összecsomósodjék, ami az elégési levegőnek áthatolását megnehezítené. A számos finom légáramra elosztott elégési levegő