84347. lajstromszámú szabadalom • Önműködő elektromos szabályozó
Megjelent 1934. évi junius li ó 206 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84347. SZÁM. — VIIL/g. OSZTÁLY. Önműködő' elektromos szabályozó. Gehrig' Jóst hivatalnok Bern. Pótszabadalom a 78688. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1919. évi április hó 9-ike. Svájci elsőbbsége 1918. évi március hó 23-ika. A 78688. számú törzsszabadalomban önműködő elektromos szabályozó van védelem alá helyezve gépek és áramkörök feszültségének vagy áramának szabályozá-5 sár a, melynél a szabályozás gerjesztő ellenállás váltakozó bekapcsolásával és rövidrezárásával oly módon történik, hogy a kapcsoló kontaktusok tetszőleges mechanikai vagy elektromechanikai meg-10 hajtás útján, meghatározott amplitúdójú lengő mozgásba hozott kontaktusból és ellenkontaktusból állnak. Ilyfajta szabályozóknál a kapcsoló kontaktusokon fellépő szikrázást azáltal csök-15 kenthetjük, hogy a kapcsolandó elektromos teljesítményeket több kontaktusra osztjuk el. Ez pl. oly módon történhet, hogy a szabályozó ellenállást több sorba kapcsolt részellenállásra osztjuk meg, me-20 iyeknek mindegyike külön, egy-egy kontaktuspár által váltakozva bekapcsoltatik és rövidrezáratik. Ezen esetben minden egyes kontaktuspárra az egész szabályozandó áram, de a 25 szabályozó ellenállásra jutó feszültségesésnek csak egy része esik. Egy másik esetben a kapcsolási teljesítmény megosztása oly módon történik, hogy a szabályozandó áramkört megfelelő számú kü~ 30 lönválasztott szabályozó részellenállással bíró, több párhuzamos ágra osztjuk, úgy hogy egy kontaktuspárra ugyan a teljes feszültségesés, de az egész szabályozandó áramnak csak egy része esik. Végül a két 35 megosztási módot kombinálhatjuk is és szükség szerint úgy a kapcsolandó feszültségesést, mint az egy kontaktuspárra eső áramot tetszőlegesen csökkenthetjük. A jelen találmány lényege már most az, hogy a szabályozó különböző kapcsoló- 40 kontaktuspárjainak nyitó- és zárómozgásai nem, mint eddig, egyidejűleg, vagy tetszőleges, szabálytalanul egymás után következő intervallumokban, hanem bizonyos állandó, meghatározott fázissorrend- 45 ben következnek egymás után. Az egymásután működő kapcsoló kontaktusok aequivalens mozgásai közötti relatív intervallumoknak, illetve valamennyi kontaktuspár harmonikus rezgés- 50 nek tekintett kapcsolómozgásai fáziskülönbségeinek megválasztása a szabályozandó áramkör sajátos szabályozási feltételeitől függ. A legfontosabb eset azonban az, melynél az elrendezés olyan, hogy 55 az intervallumok, illetve a kontaktusmozgások közötti fáziskülönbségek egyenlő nagyok. A szabályozásnak ezen berendezés által eszközölt lényeges javítása a szabályozó- 60 részellenállások egyidejű kapcsolásával szemben abban áll, hogy a szabályozott áramnak az ezen szabályozási mód mellett elkerülhetetlen pulzálása egyrészt csökken, másrészt pedig annak frekven- 65 ciája a szabályozó körhöz, mint egészhez képest, a kontaktuspárok számának megfelelően növekszik. Mindkét körülmény, nevezetesen a pulzálások amplitúdójának csökkentése, vala- 70 mint azoknak nagyobb frekvenciája bizonyos áramköröknél, főleg azonban elektromos izzóféuynél, a legnagyobb fontosságú, miután mindkét körülmény az alkalmazási körzetet, melyen belül a szabá- 75
