84204. lajstromszámú szabadalom • Eljárás robbantó csappantyuk előállítására

_ Megjelent 1934. évi jvmius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSiö SZABADALMI LEÍRÁS 84204. SZÁM. — XlX/g. OSZTÁLY. Eljárás robbantó csappantyúk előállítására. Eschbacíi Wilhelm mérnök igazgató Köln/m. Troisdorf. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 24-ike. Ismeretes olyan robbantócsappantyúk előállítása, amelyeknek külső-, illetve belső hüvelye alumíniumból vagy alumíniumötvözetekből és amelyeknek szekun-5 dér töltete például tetranitromethilanilinbői, trinitrotoluolból stb., primértöltete pedig ólomazidból és ólomtrinitrorezorcinbó] vagy hasonló robbantóanyagokból áll és olyan indító gyúelegyeket tartalmaznak, 10 amelyek ezen fémmel szemben indifferensek. • ; i ! | ! Eddigelé nem volt lehetséges olyan robbantócsappantyúk előállítása, amelyeknek külső hüvelye alumíniumból vagy alumi-15 niumötvözetekből és amelyeknek tartalma, szekundértöltet gyanánt tetranitromethilanilinből, trinitrotoluolból és efölött, primértöltet gyanánt durranóhiganyból, illetve durranóelegyböl állott, mert a 20 durranóhigany, illetve durranóelegy a levegő nedvességének hozzájutása folytán az alumíniumot tönkreteszi, miáltal a fémes higany mind a két indítóelegyből felszabadul. Ha ilyen robbantócsappantyú-25 kat állítottunk volna elő, ezek gyakorlati használatra nem lettek volna alkalmasak, mert a durranóhigany, illetve durranóelegy folytán részlegesen durranó és elcseftenő anyagok lépnek fel. 80 Kísérletek már most azt igazolták, hogy lehetséges gyakorlati használatra alkalmas olyan robbantócsappantyúkat előállítani, amelyek primértöltet gyanánt durranóhiganyt vagy durranóelegyet, szekun-35 dértöltet gyanánt pedig tetranitromethilanilint, illetve trinitrotoluolt tartalmaznak, kapcsolatban aluminiumból vagy aluminiumötvözetekből álló külső hüvelyekkel, ha a durranóhigany vagy a dur-40 ranóelegyet oly fémből való belső hüvelylyel, vagy erre a célra alkalmas más hüvellyel vesszük körül, amelyekkel szemben a durranóhigany indifferensen viselkedik. Ez a belső hüvely állhat például vörösrézből, sárgarézből, celluloidból, mes- 45 terséges anyagból stb. Célszerű, ha a hüvelyek egyrésze a szekundértöltetbe benyúlik, úgy hogy az indítógyúelegy érintkezése a külső hüvellyel el van hárítva. A mellékelt rajz 1. ábrája ilyen rob- 50 bantócsappantyút ábrázol, amelynél (a) az aluminiumbüvely, (b) a vörösréz- vagy sárgarézhüvely, (c) a gyúelegy (durranóhigany) és (d) a tetranitromethilanilin vagy trinitrotoluol. 55 Célszerű továbbá, ha a külső hüvelyt töltés előtt vagy után védőalakkal vonjuk be. A fent, leírt foganatosításnak egy további javítása abban áll, hogy a belső hüvely gyujtólyukát valamilyen éghető 60 anyaggal, például celluloid- vagy nitrocellulóz,lapocskával befödjük és erre olyan gyújtóelegyet vagy indítógyúelegyet sajtolunk, amely alumíniummal szemben indifferens. Példaképpen említjük: az ólom- 65 azidet, az ólomtrinitrorezorcinátot, az ólomhexeminatot stb. A rajz 2. ábrája ilyen csappantyút ábrázol. Ebben az ábrában (a) az alumiimimhüvely, (b) gyúelegy, (c) a fedőlap, (d) a 70 belső hüvely, (e) a durranóelegy (durranóhigany) és (f) a tetranitromethilanilinből vagy trinitrotoluolból való töltet. A gyújtólyukkal ellátott belső hüvely helyett lehet teljesen zárt belső hüvelyt al- 75 kalmazni, amelyet a gyúelegy vagy indítógyúelegy szétrombol és ezáltal a durranóhiganynak vagy durranóelegynek gyújtását idézi elő.