84197. lajstromszámú szabadalom • Elektrolitikus cellák alkalisók elbontására
Megjelent ií)34* évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffi£gl| SZABADALMI BlRrtSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84197. SZÁM. — VLL/I. OSZTÁLY. Elektrolitikus cellák alkalisók elbontására. Dr. WilcLermann Meyer elektrovegryész Bonn a./Rhein. A bejelentés napja 1921. évi október hó 28-ika. A jelen találmány alkalisók elbontására szolgáló oly elektrolitikus cellákra vonatkozik, melyek vízszintes, vagy függélyes síkban fekvő szigetelt töknőkben, vagy tartályokban elrendezett higanykathodák-5 kai működnek és melyek egy elbontó kamrát, vagy képező kamrát alkotnak. A találmány célja az ily celláknál a higany oxydálódását és szilárd amalgám képződését megakadályozni, mert máskülönben racio-10 nális üzem nem lehetséges. Gastner és Kellner „sekundér kathodájukkal" 1892-ben először tették lehetővé mérsékelt áramsűrűségek alkalmazását. De ennél az eljárásnál az higany oxydálódik, 15 vagy pedig szilárd amalgam képződik, mihelyt a kaustikus oldaton át a sekundér kathodáhozi több, ill. kevesebb áram folyik, mint amennyi a cella termelésének megfelel. 2o A. bejelentőnek 172403/1902. sz. német szabadalmában oly cella van ismertetve, melynél a nátrium- Vagy kaliumamalgam a ch'loroldalon szűk teknőkben valósággal kevertetik és így a teknő elválasztó fala 25 alá jut, amikor is az amalgam a gyorsan ható felhajtó erő folytán gyorsan a felszínre száll, miközben a nátrium vagy kálium a higany felületén lévő grafitpálcák helyi hatása folytán az amalgamból gyor-30 san eltávolíttatik. Ez a helyi battéria (amalgamot, kaustikns szódát, grafitot, hydrogént tartalmazva) kb. csak 0.75 Volt (elméletileg kb. 0.91 Volt) potencialdifíereneiát mutat, mely nem elegendő arra, 35 hogy a kaustikus oldatot elektrolizálja és a higanyt oxidálja, mihelyt ez utóbbi már nem tartalmaz nátriumot vagy káliumot. Másrészt a szén és grafit (műszaki értelemben) az egyedüli anyagok, melyek egy-40 részt a villamosságot vezetik és másrészt az amalgam által nemi amalgámoztatnak, vagyis az amalgammal érintkezve, nem nyerik ugyanazt a potenciált, mint az amalgam. Ennélfogva a gnafitpálcákat közvetlenül magára az amalgámra lehet he- 45 lyezni és a kaustikus szódáriak ellenállását az amalgam és grafit között, a vékony folyadékrétegre redukálni és a 0.75 Volt-tal sokkal több Ampért lehet kapni, vagyis az idő egységében az amalgamból sókkal több 50 nátriumot kivonni, mint a mennyi sekundér kathodával lehetséges és emellett az amalgam sohasem szilárdulhat meg. Tényleg sikerült is bejelentőnek laboratóriumi cellában a higanykathoda köbde- 55 ciméterenként 70 Ampére áramsűrűségekkel dolgozni, anélkül, hogy a higany oxidálódott és szilárd amalgam képződött volna. Midőn azonban bejelentő a kis cella alapelveit átvitte a nagyméretű technikai gQ cellára, minden várakozás és látszólag minden fizikai mérlegelés ellenére kitűnt, hogy a helyi hatásnak a kaustikus oldalon való kihasználása dacára a higany oxidálódásának különböző formái mutatkoztak 55 különböző időkben. A találmány szerint már most oly eszközöket alkalmazunk, melyek a higanykathoda oxydálását és szilárd amalgam képződését a technikai üzemiben lehetet- 7 Q lenné teszik. Ezek az eszközök a következők: Teljesen megakadályozni, hogy az áram a higanykathodáktól a cella vasfalaihoz stb., melyek sekundér kathodák gyanánt 75 léphetnek fel, a kaustikus oldaton át juthossan; ezt azáltal érjük el, hogy a Vasfalakat stb. ebonittal vagy más szigetelő anyaggal burkolják (ez a kevésbbé gazda ságos megoldás). 80 Redukálása annak az áramnak, mely a
