84191. lajstromszámú szabadalom • Berendezés víz és vizes folyadékoknak gáztalanítására, vastalanítására, mangánmentesítésére és lágyítására
_ Megjelent 1934. évi .junius hó 1-én. . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84191. SZÁM. — Ve/2, OSZTÁLY. Berendezés víz és vizes folyadékok gáztalanítására, vastalanítására, mangánmentesítésére és lágyítására. Weliner Henrik mérnök Frankfurt a/M. A bejelentés napja, 1915. évi február hó 17-ike. A vízben elnyeletett gázok fémekre és mésztartalmú habarcsra részben pusztítóan hatnak, így pl. a szénsav úgy a fémeket, mint a habarcsot, az oxigén pe-5 dig a fémeket tönkreteszi; más gázok, pl. kénhidrogén, ammónia, kénessav a víznek, szennyvíznek, gyári víznek zavaró szagot és egyéb kellemetlen tulajdonságokat kölcsönöznek. Egyeseket ezen ká-10 rosaii ható gázok közül a víznek szabad levegőn való permetezése vagy csurgatása által sikerül eltávolítani vagy még jobban, ha az említett folyamatokat csökkentett nyomás alatt álló zárt tartályban 15 foganatosítjuk. Az elnyeletett oxigén, mely erős rozsdaképződés folytán vasszerelvényekre és vasból készült csővezetékeikre nagyon károsan hat, a vízből vagy más folyadékokból kizárólag csökkentett nyo-20 más által távolítható el. A víznek csökkentett nyomáson való gáztalanítása az iparban nagy jelentőségre tett szert; ezt az eljárást a gyakorlatba és az iparba feltaláló vezette be 25 körülbelül tíz év előtt újdonság gyanánt és találmányára elsőnek az 1901. évi november hó 28-án kelt 166.377 számú német birodalmi szabadalom engedélyeztetett. Az első szerkezetek permetező és csur-30 gató kazánok alakjában voltaik kiképezve. A tapasztalat azt mutatta, hogy a «vákuumcsurga,tó» név alatt ismertté vált készülékeket a jelentékeny nagyságú, minden oldalról zárt kazánok alkalma-85 sásának szükségessége meglehetősen költségessé teszi, úgy, hogy sok esetben a rendszer alkalmazásáról nagy előnyei ellenére is a költségekre és a nagy térszükségletre való tekintettel le kellett" mondani. Ezért feltaláló arra törekedett, í0 hogy ugyanezen cél elérését gyakorlatiasabb úton tegye lehetővé és így jutott' az alább részletesen ismertetett berendezéshez, A vízben tartalmazott gázok legnagyobb Í5 része a vízben bensően fogva van tartva, még pedig nem tulajdonképpeni vegyi kötésben, hanem oldatban, szabadon elnyeletett állapotban. Az oldatból a gázok csak, akkor lépnek ki nagy mértékben és többé- 50 kevésbbé tökéletesen, ha — mindig csökkentett nyomást feltételezve — a víznek mennyiségéhez viszonyítva időről-időre nagy felületet nyujtunk. Míg a nagy felület a fent említett régebbi vákuum- 55 csurgatóknál lyukasztott porlasztólemezek vagy csurgatóanyagok (pl. salak) használata által éretett el, addig a felület növelése a találmány értelmében azáltal sikerül, hogy a célnak megfelelő, bizonyos 60 levegőmennyiség (mosólevegő) bebocsátása által hab vagy tajték egy nemét létesítjük olyképpen,, hogy a vizet a hozzáadott levegővel együtt oly berendezésen (elosztón;, diffuzoron) vezetjük át, mely- 65 ben a vizet vezetőlapátok verőfogakon szorítják át, míg egyúttal a mosólevegő megfelelő kis lyukakon keresztül a verőfogak által szétszórt vízrészecskékhez jut, miközben a kívánt hab képződik; ez a ha- 70 tás még azáltal fokozódik, hogy a habot csövön vezetjük át, mely indifferens anyagból álló, megfelelően kis méretű golyókkal vagy más célszerű alakú testekkel, pl. kockákkal vagy szabálytalan dara- 75 bókkal, mint salakkal van- töltve; ugyanezt még egyszerűbben és tisztábban és kevesebb súrlódási veszteséggel érhetjük el,