84168. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen subkután, intramuskuláris és intravénás módon alkalmazható jódkészítmény előállítására
Megjelent 1934. évi junins hó 241-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84168. SZÁM. — IVh/2. OSZTÁLY. Eljárás külsőlegesen subkntán, intramuskuláris és intravénás módon alkalmazható jódkészítmény előállítására Dr. Wander gyógyszer- és tápszergyár r.-t. cég Budapest. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 16-ika. A szabad jódnak deziníieiáló és specifikus hatása köztudomású, mindazonáltal gyógyászati célokra való alkalmazása ezideig főleg csak kül ső leges használatra volt korlátozva. A kísérletek, melyek a szabad jódnak injekció alakjában való alkalmazására irányultak, nem vezettek kellő eredményre. A jód rendkívül nagy deziníieiáló és specifikus hatásának kihasználására olyan jód-készítmény alkalmas, amely a szabad jód összes jó tulajdonságaival bír, annak hátrányait pedig nem mutatja és külsőleges, subkután, intramuskuláris, továbbá intravénás vagy bármilyen más módon egyaránt alkalmazható. Azon ismert tényből kiindulva, hogy az emberi szervezetre nézve veszélyes baktériumok túlnyomórésze savat termel, a jelen találmány szerint sikerült olyan jódkészítményt előállítani, amely szabad jódot csak az oldatnak steril állapotban való megtartásához szükséges minimális menynyiségben tartalmaz, amelyből azonban a baktériumok által termelt sav hatására szabad jód hasad le és ez in statu nescendi fejti ki hatását. A találmány szerinti eljárás három részre tagozódik, amely a következőkben áll: Jódot ismert módon alkalihidroxidban, alkaliföldfémhidroxidban oldunk, vagy akár alumínium- vagy cinkhidroxiddal kötjük le. A leírandó ismertetésben — példaképpen — a jódot nátriumhidroxidban oldjuk, mikor is Na-jodid, -jódat és -hipojodid keletkezik, emellett jód, illetve NaOH marad szabadon, vagy válhat szabaddá. Ezután a szabad lúgot legcélszerűbben széndioxiddal neutralizáljuk. Ily- 40-módon állandósítjuk az oldatot és a szabad lúgnak a szervezetre való káros hatását kiküszöböljük. Végül CaCL-t, vagy a kalciumnak valamely szerves komplex vegyületét (pl. karbamiddal) viszünk az 45-oldatba, a jódizmus elhárítása céljából. Nátriumhidroxid jóddal ismert módon a következő képletek értelmében reagál: 6 NaOH+S J2 -3 NaOJ 3 Na J+3 NaOJ+3 H2O - NaOsJ + 2 NaJ 50 A pontos vizsgálatok azt mutatják, hogy equivalens mennyiségek esetén sem teljes ez a reakció, mert szabad jód és szabad NaOH marad fenn. A felesleges NaOH lekötésére, amint 55 már említettük, legalkalmasabbnak bizonyult szénsavnak bevezetése, mindaddig, míg az oldat NaOH tartalma NaHCOa-má átalakul. Fontos, hogy lehetőleg teljesen hidrokarbonáttá alakítsuk a lúgot, mert 60 karbonátok, különösen alkalikarbonátok (Na2 C03) mérhető mennyisége éppen olyan káros, mint a szabad NaOH. A szóndioxiddal kezelt oldat szabad jódtartalma 0.02—0.03%, ami a szervezetre 65 nem káros, de éppen elég és szükséges ahhoz, hogy az oldatot állandóan steril állapotban tartsuk. A széndioxiddal való stabilizálás nélkül, fénybehatások, hőváltozások következté- 70-ben, az oldatban levő szabad jód leköttetnék. Széndioxid helyett más gyenge sav is használható. Az eképpen előállított jódoldatból már a leggyengébb savak nyomai is szabad jó- 75 dot választanak ki, de az oldat injekció céljaira csak korlátolt esetekben és csak
