84160. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és készülék folyékony vagy cseppfolyósítható szénhydrogének lepárlására és depolymerizálására

nik és a desztillálandó vagy depolymeri: zálandó termékekhez koncentrikus, a kalorikus veszteségek úgyszólván teljesen elenyésznek (összehasonlítva az ezen ipar-5 ban használatos kezdetleges készülékekben előálló veszteségekkel), ha a retortát, valamint az egyéb szerveket és a magas hőmérsékletű gőzöket vezető csővezetékeket hőálló burokkal vesszük körül. 10 Nem tévesztendő szem elől egy másik előny sem, amely épp oly jelentékeny, mint az előbbeniekben, t. i., hogy mint már említettük, a szónhydrogéngőzök az egész tényleges üzemi ciklusban nem vet-15 tetnek alá nagyobb nyomásnak, mint az egész jelentéktelen 15—20 mm vízoszlopnak megfelelő túlnyomásnak és a retorta alsó részétől kiindulva, fokozatosan mind nagyobb hőmérsékletet vesznek fel, ami 20 által természetes emelkedésük a retortában biztosíttatik; másrészt a fémszilánkok vagy forgácsok hatása alatt a molekulák megbontatnak, s így a hydrogén vagy szénatomok egy csekély része fokozato-25 san elvcnatván vagy áthelyeztetvén, máihidegen is többé-kevésbé gáznemű terméket érünk el, annál inkább pedig melegen. Ezen kigyózó vezetékes retortarendszer egy csapással megszüntet több súlyos hát-30 rányt, amelyek eddigelé bizonyos tudományos tételek gyakorlati alkalmazását ezen a téren lehetetlenné tették. A jelen készülékkel tényleg elérjük a következőket: 35 1. A hőnek gyakorlatilag teljes és igen rendszeres hasznosítását, valamint különféle ismert íém katalytikus tulajdonságainak hasznosítását. 2. A szétbontásnak, depolymerizációnak 40 vagy desztillációnak könnyű szabályozhatóságát a teljesítmény szempontjából, amely a többé-kevésbé könnyű szénhydrogénkategóriáknál elérhető. 3. Az ezen iparban használatos túlnagy 45 nyomások elkerülését és ipso facto a nagy tűz- cs robbanási veszély csökkentését, minthogy a jelen elrendezésnél a teljes ' üzemi ciklus közönséges atmoszferikus nyomásnál működik. 50 A különleges készülékek második típusát a (D, D') expanziós hűtők képezik (1., 2. és 3. ábra); ezen készülékek mind-i egyike fordított csonkakúpból áll, amely egy második koncentrikus köpennyel van 55 körülvéve és alul-felül kívülről hozzá van hegesztve az első köpenyhez. Ezen két köpeny közötti teret víz tölti ( ki, amely a lángsugár vesztett melege által közel forrás! hőmérsékletre hozatott, miután az a teleszkopikus akna és az (5) hő- ( kicserélőkészülék elülső részén áthaladt (1., 2. és 3. ábra). Ez expanziós készülékek belseje úgy van berendezve, hogy lemezek helyezhetők el bennök, amelyek a kigyócsöves retortában megkezdett katalytikus ( reakció fokozatos véghezviteléhez szolgáló fómszilánkok vagy forgácsok felvételére alkalmasak. Az említett retortából magas hőmérsékleten érkező szénhydrogéngőzök először az egyik, azután a második expan- ' ziós készülékben hirtelen, de csak részlegesen hüttetnek le azáltal, hogy a tartányokban azok a kalóriák, amelyeket a forrásban levő víz elgőzösítés abszorbál, gyorsan és jelentékeny mértékben elvonatnak, ' amely víz a hűtők mindegyikében meghatározott és a tetszés szerint zárható és nyitható csapokkal ellátott (J' és J") vezetékek segélyével szabályozható hőmérsékleten tartatik, úgy, hogy olyan vízgőznyo- l mást érhetünk el, amely megfelel a kívánatos és szükséges, az első hűtőben kb. 250—3000 C, a másodikban pedig kb. 120— 130°-os hőmérsékletnek. Az első hűtő vizéhez kisebb-nagyobb '< mennyiségű kalciumkloridot vagy hasonló, a víz elgőzösítését késleltető szert adunk, ami által elkerüljük, hogy túlnagy nyomást kellene fenntartani a hűtőtartányban az, említett 250—300°-os hőmérséklet elérésére. A két hűtő tápvize előzetesen (G) radiatorban vagy más hőkicserélőkészülékben hevítettik fel, úgy, hogy a hűtők külső tartányainak majdnem forrásban, levő vízzel való állandó táplálására alkalmas legyen. Ezt a vizet először ,a második (D') hűtőbe vezetjük a (H) motorszivattyú segélyével az (I, I') vezetéken, azután innen a (H') motorszivattyú szívja le, amely azt az (I") vezetéken az első (D) hűtőbe szállítja. A találmány tárgyát képező berendezésben alkalmazott egyéb készülékek semmi különleges kiképzésseil nem bírnak; ezek egyszerűen a ciklus tökéletesbítésére és kiegészítésére szolgálnak, pl. a teleszkopikus aknából eredő vesztett hő hasznosítása által, ami indokolja az (5) hőkieserélőkészülók jelenlétét, amely tűzálló téglákból álló szekrényt képezhet; egy a hőkicserélőkészülék másik végére helyezett (6) szívóventilátor biztosítja a huzamot és eltávoítja az égéstermékeket; az (M, M") menométerek alkalmazására szükség van a hűtő külső tartányai vízgőznyomásának ellenőrzésére, ugyanígy egy má-