84149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás árvány vagy anorganikus sóktól megfosztott keményítő és táplálékúl szolgáló nitrogéntartalmú anyagoknak gumókból ill. melasz vagy tört gabonaneműekből való egyidejű előállítására
— 2 — detü nitrogéntartalmú anyagok előnyösen használhatók emberi táplálékul, míg a másfajta eljárással nyert kivonatok csak állati táplálékul vagy trágyául használha-5 tók. A két fő produktum iaz ásványi sóktól megfosztott és nitrogénmentes magvak egyrészről, a peptonok másrészről, felsorolt tulajdonságai csak akkor érhetők el, 10 ha az ásványi sóktól való megfosztás eléri a gabonaneműek ásványi sótartalmának 80—90%-át és ha már kiválasztottuk mindazon nitrogéntartalmú anyagokat, melyek hajlandók oldatba menni, vagyis 15 a magvak nitrogéntartalmának 50—70%-át. Rizs esetében az eljárás a következő: Veszünk egy rész rizskását és egy rész vizet és a keveréket kb. 55° C-re melegítjük, erősen szellőztetjük, és egy napig e 20 hőmérsékleten taríjuk. Az így nyert elsődlegesen derített folyadékból 10—20%-ot veszünk el és keverjük még nem kezelt rizskásával, vizet öntünk rá, szellőztetjük, stb. és addig folytatjuk, 25 míg 24 óra alatt legkevesebb 50% nitrogéntartalom oldatba hozását érünk el, a legkevesebb savtartalom használata mellett, amely savmennyiséget literenként 4 g. kénsavban állapíthatjuk meg. 80 Sokkal biztosabban dolgozhatunk, ha ia kezelésnél a rizs bacillusát használjuk fel. A rizsbacillus előállításának módja ez: Fehérítetlen rizskását 20—25% sterilizált vízzel egy napig 50° C hőmérsékleten 35 nedvesen tartjuk; ez idő után 10—20%-ot a rizs súlyából elveszünk, hogy iazt a következő kezelésnél, mely hasonló módon hajtatik végre, tenyészanyagul használjuk. Több hasonló kezelés után látjuk, hogy 40 egy bizonyos spórás mikroba túlteng a többieken és az így nyert tenyészetet sterilis vízzel öntjük le és félóráig forró vízfürdőben hevítjük. Az így előállított spórás és savképző 45 baktériumot a rendes módon elkülönítjük. Az elkülönített baktérium új kezelés alá jön és bővebb és bővebb nitrogénanyag tartalmú tenyészetekben neveljük mind-50 addig, míg 24 óra alatt 50—70%-át a nitrogéntartalmú anyagoknak, aminosavak, alakjában, kioldani képes lesz, a folyadéknak literenként 4—8 g. savtartalmat ad; azután magasabb és magasabb hőmérsék-55 hez szoktatjuk 50°-tól kezdve 60°-ig és még magasabbakhoz. Az ilyen módon szoktatott baeillus igen jó eredményeket fog adni az iparban és minden másfajta bacil lussal szemben fölényben lesz. Ez a baeillus nagy analógiát mutat i baeillus subtilissel. Ez is, mint a baeillus subtilis, spórás és spórái megmaradnak i hoszabb ideig forró vízfürdőben hevítésné is; e folyadékban homályosodó felületei képez, az oldható keményítőt elcukrosítja a sacclharose terhére savat és gázt fejleszt a glucose-val gázt nem fejleszt, csak savat Ha e baeillus a nitrogéntartalmú anyagokban mindinkább gazdagabb pépszerű folyadékokhoz és a magasabb hőmérsékletekhez akklimatizálódott, akkor, mini féhérnyeoldó (proteo lytikus) baeillus képessé válik oxisavak előállítására, melyekben a tejsav dominál. Példaképen bemutatunk egy, ezen baeillus felhasználásával eszközölt rizsfeldolgozást: h A rizst keverjük <1—2") baeillus tenyészettel és lannyi vizet adunk hozzá, hogy a magvakat fedje. Oly módon végezzük a keverést, hogy az egész massza hőmérséklete legalább 48° C; a masszába levegőt fuvunk be, hogy a baktériumok jobban fejlődhessenek, miután e baeillus levegőn élő (aerob). A bacillust 12—36 órán keresztül hagyjuk a rizsre hatni, az egész idő alatt fenntartjuk a keverék 48° C fokon felüli hőmérsékletét. A kezelést akkor szüntetjük meg, midőn a folyadék már nem sűrűsödik jöbban és a fehérnye (albumin) már nem oldódik többé. A nitrogéntartalmú oldatot leöntjük és külön edényben iszapoljuk és derítjük, 55° C mellett sűrítjük az oldatot. A maradékot vízzel mossuk. Ilyen eljárás mellett 100 kg. rizskásából előállítunk 30—35 liter, 8—10 Balling-fokú elsődleges oldatot és a további mosások után még 75—80 liter 5—6 Balling-fokú oldatot, mely 4—5 g. savtartalommal bír literenként. Ennélfogva iá 100 kg. rizsből végeredményben 5—6 kg. oldatot kapunk, mely a rizs nitrogéntartalmú anyagának több, mint felét tartalmazza. A kísérletek kimutatták, hogy minden elsődleges anyag felületén egy spórás baktériumot hord, mely baktérium kellő tenyésztés után leginkább alkalmas arra, hogy vele az elsődleges anyag kezeltessék, alkalmasabb, mint más elsődleges anyagról tenyésztett bacülusok; tehát ha a kezelendő anyagot változtatjuk, akkor a bacillust is változtatni kell és a fent leírt eljárás szerint ia megfelelő bacilhist kell tenyészteni.