84149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás árvány vagy anorganikus sóktól megfosztott keményítő és táplálékúl szolgáló nitrogéntartalmú anyagoknak gumókból ill. melasz vagy tört gabonaneműekből való egyidejű előállítására

Megjelent 1984. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84149. SZÁM. — IV/g. OSZTÁLY. Élj ár ás ásványi vagy anorganikus sóktól megfosztott keményítő és táplálékul szolgáló nitrogéntartalmú anyagoknak gumókból, illetve magvas vagy tört gabonaneműekből való egyidejű előállítására. Boidin Annust vegyészmérnök Seclin és Effront Jean vegyészmérnök Brüssel. A. bejelentés napja 1921. évi október hó 19-ike. Franciaországi elsőbbsége 1920. évi november hó 23-ika. Midőn lúgos eljárás segélyével gabonamagvakból proteint vonunk ki, oly silány anyagot kapunk, mely emberi táplálékul nem alkalmas. Ha pedig ezzel ellentétben ásványi vagy organikus savak segélyével akarnók a kiválasztást végezni, a cseppfolyósodás következtében igen csekély eredményt érünk el, úgy az. első, mint a második esetben a gabonaneműeket óriási térfogatú lúgos vagy savas vízzel kell kezelnünk, minek következtében az oldatok be sűrítése számottevő tüzelőanyag költséget emészt fel. A találmány szerinti eljárást az a tény jellemzi, hogy a kezelt gabonaneműek keményítő (amidon) tartalma a kezelés alatt nem lesz megtámadva és a nyert nitrogéntartalmú oldatok aminosav alakjában erősen lebontatnak és nem tartalmaznak fehérnyét (albumose). Ez az eljárás, mely a fentebb említett hátrányokat kiküszöböli, azon a felfedezésen alapszik, hogyha egy gyöngéden savas erjedés által, — minden ammoniakos és rothadó erjedés kizárása mellett — aránylagosan emelt hőmérséknél, a felhasznált gabonaneműek ma jdnem teljesen megfosztatnak az ásványi vagy anorganikus soktól, akkor egyidejűleg a bennük levő nitrogéntartalmú anyagok legnagyobb része is leválasztható. E két egyidejű elválasztás elérése céljából elégséges a gabonaneműeket kevés folyadékmennyiséggel kezelni. Ennél az eljárásnál az előzetes megőrlés nem szükséges; az egész vagy összetörött magvakat kezeljük és a kezelt anyagok megtartják eredeti alakjukat, csak könynyebben szétdörzsölhetők. Ami a gabonaneműek vagy gumók ke- 40 ményítő (amidon) tartalmát illeti, az nem lesz elcukrosítva, sem nem oldatik fel az eljárás alatt, de tulajdonságai megváltoznak és megállapítható, hogy: 1. Ez a cukrosítható keményítő, rendes 45 körülmények közt diasztazékkal kezelve, könnyebben oldható és a belőle nyerhető dextrin és maltodextrin arányszáma nagyobb, mint ia nem kezelt anyagoké. 2. Az amidon elcsirizedési hőfoka 5—10 50 fok C-al sülyed. 3. A csirézzé való átalakítás sokkal könnyebb, nincs szükség a nyomás alatti főzésre, hogy e célt elérjük. 4. A már kezelt magvakból azáltal van 55 megkönnyítve a keményítő készítése, mert ezek a magvak már részben bomlasztva vannak, annyira, hogy száraz állapotban az ujjak közt szét morzsolhatok. 5. A mag alakban vagy törött állapotban 60 ily módon kezelt gabonaneműek közvetlen is használhatók bizonyos célokra, például ragasztóanyagul, anélkül, hogy a keményítő gyárakban használt eljárásokat használnók. 65 Ami ,a nyers gabonaneműből elválasztott fehérnye (albuminoid) anyagokat illeti, közvetlen mint emészthető (assimilable) nitrogéntartalmú anyagok jelentkeznek. Ezek az erősen, az ásványi vagy 70 anorganikus sóktól megfosztott nitrogéntartalmú oldatok, nagyon hasonlítanak a legjobb húskivonatokhoz, mely hasonlóságuk folytán értékesek is; a növényi ere-