84126. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa fém izzótesttel és közömbös, rossz melegvezető gáztöltéssel

— 93 — metszetű szál, míg sugárzó felülete sokkal nagyobb, úgy hogy gazdaságosabb lesz. Ez a körülmény valamint azon magas hőmérséklet, melyet a szál a jelenlevő üzem 5 feltételek között megengedhetetlen elgőzölgés nélkül elbírhat, sokkal kedvezőbb ökonómiát tesz lehetővé, mint a vácuum izzólámpánál. A (2) árambevezető sodronyok a ren-10 desen üvegből, quarcból, vagy hasonlóból álló (3) lámpákörtébe vannak beolvasztva és pedig a felső végen. A lámpakörte két (4) és (6) részből áll, melyek a szűkített (5) rész által vannak összekötve. A felső 15 (4) rész a higany számára kondenzátorkamrát képez, míg az alsó (6) rész a tulajdonképeni lámpakörtét képezi, mely az (1) szálat körülveszi és melyen a fénysugarak keresztül hatolnak. (7) higany, 20 vagy hasonló anyag meghatározott mennyiségét jelöli, mely a (6) harangrészben az (1) szálhoz elegendő közel van elhelyezve, úgy hogy a szál által fejlesztett hő következtében elgőzölög. A (6) körterész oly 25 nagyra van készítve, hogy falai a lámpa üzeme közben a szál által fejlesztett meleg folytán oly hőmérsékletre melegíttetnék, hogy a higany, illetve a másik felhasznált anyag ezen falakon nem kon-30 denzálódik. Ennek folytán a higanygőz a szűkített (5) nyakon keresztül a felső (4) kondenzátiós kamra felé halad, ahol kondenzálódik. Ha a lámpa üzemben van, akkor a higanygőz rendesen a (8) szaka-85 dozott vonallal jelölt magasságig terjedhet, amennyiben a (4) kamra falainak hűtő-és kondenzáló hatása elegendő lehet, hogy gyakorlatilag véve az összes higanygőzt kondenzálják, mielőtt az említett magas-40 ságon túl megy. Néha előnyös az (5) szűkített nyaknál egy (9) fojtó eszközt alkalmazni, hogy a higanygőznek az alsó körterészből a felsőbe való áramlása szabályoztassék. Ez a gőzáram minden víz-45' gőzt, vagy idegen gázt magával visz, mely az alsó körterészben szabaddá válik. A fojtó eszköz különbözőképen lehet alakítva, legegyszerűbben üvegből készült tárcsa, vagy lemez alakjában, mely a (2) áram-50 bevezető sodronyokon nyugszik, mint azt a rajz mutatja. Ha a lámpa hideg, akkor a szál környezetében gyakorlatilag véve higanygőz nincs jelen. A lámpának a szál melege 65 által váló sérülése az áram bekapcsolása és a higanygőz fejlődése közti rövid idő alatt azáltal van meggátolva, hogy a higanyon kívül mint már említettük, a körtében még egy másik gáz is jplen van és ez a szálat körülveszi, amíg ezt a hi- 60 ganygőz nem teszi és megvédi, míg a higanygáznyomás elegendő magasságot elért. Ezen gáztöltés gyanánt célszerűen egy közömbös gázt, mint pl. nitrogént használunk, mely a higanygőzbei megenged- 65 hetetlen mértékben nem diffundál be, továbbá a szálat és az árambevezető sodronyokat meg ne-m támadja. A nitrogénhez jó melegvezető képessége miatt hidrogént is keverhetünk. Ajánlatos a lámpát úgy 70 méretezni, hogy a gáztartalom üzem közben 'kb. légköri nyomásra jut, mivel a lámpa hatásfoka annál nagyobb, minél magasabb a higanygőzlámpa nyomása. A nitrogén nyomása minden körülmények 75 között úgy választható, hogy a bekapcsolásnál az első áramátmenet alatt a meleget a nitrogén oly hamar vezesse el, hogy a szál ne vegyen fel veszélyes hőmérsékletet, míg a higany elgőzölög és ez a gőz 80 megfelelő nyomásra hozatott. Ezután a nitrogén vagy más gáz a szál közeléből lehetőleg gyorsan eltávolíttatik és a szál most csakis higanygőzben izzik, miáltal sokkal jobb eredményt érünk el 85 különösen az elérhető gazdaságosság szempontjából, mint ha nitrogén, vagy hasonló gáz lenne a lámpa használata közben tartósan a szállal érintkezésben. A higanygőz kb. hétszer oly súlyos, mint a nitro- 90 gén és így utóbbit kiszorítja, amennyiben • azt a száltól a felső (4) kamrába hajtja. Mindaddig míg a lámpa be van kapcsolva a higanygőz az alsó (6) körterész forró falain nem kondenzálódhatík, hanem 95 csakis a felső (4) kondenzátiós kamrában következhetik be a kondenzátió és pedig, oly mértékben, hogy a (8) vonallal jelzett hatásfelület képződik. A szál ekkor igen magas hőmérsékletnél kb. atmosfera-nyo- 10( mású vagy más legcélszerűbben választott nyomású higanyaitmosferában izzik, míg a nitrogén gyakorlatilag nyugalomban van a (4) kondenzátiós kamra felső részében, tehát a szállal nem érintkezik, míg a lám- IOÍ pát kikapcsoljuk, mire a higanygőz kondenzálódik és a (6) körterész fenekén összegyűlik, míg a nitrogén ezt a körterészt ismét megtölti és az (1) szálat körülveszi. A nitrogén a fent leirt fontos ii< hatáson kívül a lámpa bekapcsolásánál még egy további fontos hatást fejt ki, t. i. a nyomást a lámpában egy léghuzam hűtő hatásával, vagy a küllég hőváltozásaival szemben pl. a különböző évszakok hí alatt kiegyenlíteni. A gáz röviden kifejezve, pufferszerű hatást fejt ki, amenynyiben emelkedő higanygőznél a nitrogén