84106. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénpor kezelésére

Megjelent 1934. évi június hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84106. SZÁM. — 1I/a. OSZTÁLY. Eljárás szénpor kezelésére. Trent Walter Edwin műszerész Washington D. C. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 28-ika. É. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1921. évi julius hó 20-ika. A találmány eljárás finoman elosztott, anyagoknak, különösen széntartalmú pornak tisztítására, amelynél a részecskék rögökké állanak össze. 5 A találmány értelmében tüzelőanyagok vagy más széntartalmú anyagok szénrészecskéit a tisztátlanságoktól megszabadítjuk és a széntartalmú anyagot a víz, valamint a hamutartalmú részek elkülönítő tése mellett körülbelül azonos nagyságú rögökké egyesítjük. Ismeretes, hogy a tüzelőanyagok a szénen és a szénhidrogéneken kívül hamuképző anyagokat is tartalmaznak, amelyeket rendesen kísérő kő-15 zetnek neveznek. Ily kísérő kőzet rendesen az agyag, homok vagy másefféle, amelyek elégetésnél salakot képeznek. A találmány tárgyát tevő eljárásnál ólaiból és szénrészecskékből álló apró golyó. 20 alakú, körülbelül egyenlő nagyságú rögöket állítunk elő, amelyeket a víz magával visz és gyűjtő mosóba hord. Az emiitett anyagot itt a víztől és a tisztátlanságoktól megszabadítjuk. A víz kavarása és a 25 szénrészecskékből, valamint vízből és kellő mennyiségű folyékony szénhidrogénből álló keverék kezelési időtartamának szabályozása folytán az anyagrészecskék körülbelül 1.5—55 mm. átmérőjű golyókat képeznek, 30 amelyeket a víz magával visz. A részecskék ezután szitaszerű szállítószalagra jutnak, amelyen a víz a hamuképző anyagokkal együtt keresztülfolyik, míg a szénrészecskék gyűjtőtartályba jutnak. 35 Jó eredmény elérése céljából az anyagrészecskéket bizonyos hevességgel kell mozgatni, mikor is golyók képződnek és a képződő golyók nagysága a kezelés időtartamától függ. Minél hosszabb ideig tart 40 a kezelés, annál nagyobb rögök , képződnek. Az eljárás szakaszos vagy folytonos üzemben foganatosítható mindaddig, amíg a keletkező rögöket a víz magával viszi. Az eljárás előnyösebb kiviteli alakja ja íl> folytonos üzem. Az eljárás foganatosításánál finoman porított széntartalmú anyagot vízben lebegő állapotban hozunk. Az, anyagot ezután oly edényen vezetjük keresztül, amelyben kavarómű van elrendezve 50 és amelybe folyékony szénhidrogént, olajat vagy máseffélét vezetünk. Ez az edény akképpen van kiképezve, hogy az egyes részecskék kezelésének időtartama az edényen való áthaladás közben pontosan sza- 55. bályozható, ugyanígy szabályozható az átvezetés hevessége, illetve sebessége is. A kezelés időtartamának szabályozása végett természetesen a készülékek egész sorozata alkalmazható. Kitűnt azonban, hogy egyes 60-keverő rekeszekre osztott keverőtartály alkalmazása a legelőnyösebb, mimeTlett mindenik rekesízben az anyag erőteljes keverése megy végbe. Ilyen készülékben a porított széntartalmú anyagot, a vizet és ola- 65 jat az egyesi rekeszeken bizonyos sebességgel és meghatározott idő alatt vezetjük keresztül. Az anyagok ekkor egymásután az egyes rekeszekein keresztül mennelk és az utolsó rekeszből való kilépés után a 70 szénrészecskék az olajjal már rögökké öszszeállottak és egyenlő nagyságú golyóalakú rögöket képeznek, amelyeik átmérője, körülbelül 1.5—55 mm. A rögöket a kifolyó víz a rekeszekből magával viszi és azokat 75 különválasztás, valamint összegyűjtés végett további tartályba vezetjük. A víz a benne tartalmazott tisztátlanságokkal együtt az olajból és szénből álló, golyóalakú rögöktől eközben különválik. A rö- 80-gök ily módon tömör tömeget képeznek, amely hamuképző anyagoktól mentes. Az