84105. lajstromszámú szabadalom • Berendezés anyagonak egyfelületen való szétterítés utján való hevítésére vagy szárítására
— 8 -felelő beállítása által érünk él. A dobok tengelyét ezenkívül egymáshoz képest beállíthatjuk oly módon, hogy az egyik dob hornyainak éle a másik dobon levő hor-5 nyokba bármely kívánt mértékig behatoljon, amint ezt pl. az 5. ábrán feltüntettük, mimellett az élek behatolásának mértéke a szemben levő hornyokba a kezelendő anyag minősegétől és (vagy) az il-10 le tő anyag folyadéktartál-mától függ. Az imént leírt hornyok segítségével a két dob közé azoknak egymáshoz legközelebb fekvő helyén beadagolt anyag a vájatokba vagy hornyokba beékelődik, úgyis hógy az anyag kezdeti nedves állapotában az újból való visszahúzás ellen mérsékelt ellenállásit fejt ki és ezen ellenállás nagyobb, mint azon ellenállás, melyet az anyag rétege kifejt, ha azt egy sima vagy 20 más külső felületen, mely a vájatok közötti kiugrások egyik élétől a másik élig halad, két félre kívánjuk szétválasztani. A két dob közé besajtolt, határozott anyagréteg ennélfogva a dobok között egyenle-25 tesen oszlik meg és a két dob teljes fűtőfelületén egyenletes mértékben osztatik szét. Ámbár az anyag a vájatokba vagy hornyokba beékelődik, ezen beékelődés1 nem 30 elégséges az anyagnak a fogazott kaparóberendezés által való eltávolításának megakadályozására, mely célra pl. a (j, jl) keféket alkalmazhatjuk bármely kívánt helyzetben, miután az anyag a dobbal 85 együtt annak tetszőleges nagyságú útján tovavitetett. Ezen eset különösen fennáll akkor, ha szárításról van szó, ellentétben a puszta hevítéssel, miután az anyag térfogata a szárításnál gőz alakjában kiker-40 getett folyadék eltávolodása következtében csökken. A jelen találmány különös előnyöket nyújt valamely anyag jelentékeny folyadékmennyiségének kiűzésénél, miután a 45 szárítást a külön szárítófelületek vagy dobpárok egész sorozatában lépcsőzetesen hajthatjuk végre, mely dobpárok mindegyike a kezelt anyag azon térfogatával arányosan van méretezve, mellyel az anyag a lép-50 csőzetes szárítása folyamán csökkenő folyadéktartalma alapján az illető dobpárnál éppen bír, amikor is az anyagnak tényleges viselkedése adhásió vagy tapadás szempontjából gyakorlatilag fontossággal 55 nem bír, miután a hornyokat egymáshoz képest különböző helyzetekbe állítjuk be, miáltal azok nagy mértékben eltérő konzisztenciájú anyag kezelésére válnak alkalmasakká. A 6. ábrán, feltüntetett berendezésnél 60 egyetlen, hornyokkal ellátott, (o) dobot tüntettünk fel egy sima felületű (p) adagoló görgővel kapcsolatban, melynek átmérője az (o) dob átmérőjénél kisebb. A kezelt anyagot a (q) kaparó vagy kefe 65 segítségével távolítjuk el és az anyag eltávolítására szolgáló szállítócsavarral ellátott vályút alkalmazhatunk. Bizonyos esetekben hornyokkal ellátott dobot alkalmazhatunk egy elosztólemezzel 70 kapcsolatban, vagy pedig, amint ezt a 7. ábrán feltüntettük, egy (r) elosztólemezt iktatunk a két. hornyokkal ellátott (s, sl) dob közé azon a helyen, amelyen az anyag beadagolását eszközöljük, ami álltai bizto- 75 sítjuk azt, hogy azon nyomás, melynek az anyag ki van téve, a lemez mindkét oldalán pontosan egyenlő. A 8. ábra a hornyok hosszirányú elrendezését mutatja, amikor is a hornyok 80 a dob tengelyével párhuzamosan haladnak; a hornyok azonban a dob kerületén tetszőleges más szög alatt is elrendezhetők. Az ilyen hornyokat az (rl) szorítólemezzel kapcsolatban alkalmazhatjuk (6. ábra), 85 vagy pedig ezen lemezt a két dob között rendezhetjük el (7. ábra). Ezen hosszirányú vagy ferde hornyok keresztmetszeti álak ja a dob kerületén körülfutó hornyok keresztmetszeti alakjához hasonló lehet, az 90 anyagnak a hornyokból a kívánt kezelés után való eltávolítására pedig előnyösen kefét alkalmazunk. Hosszirányú hornyokkal ellátott két dobbal kapcsolatban ezen dobok egymáshoz 95 viszonylag oly módon is beállíthatók, hogy az egyik dob hornyai között lévő élek a másik dobon levő hornyokba kapcsolódnak, amint ezt a dob kerületén körülfutó hornyoknál már jeleztük. Ezen célra a 100 dobok hajtóműve vagy külső felülete bizonyos eszközökkel látandó eli, mélyeik lehetővé teszik a dobok kerületi pontos beállítását azon céliból, hogy a hornyok és a szembenlevő élek helyes egymásba kap- 105 csolódását biztosítsuk. A hornyok alsó részén alkalmazott (n, nl) oldalaknák nem kell egymással pontosan párhuzamosaknak lenniök, hanem azok kis mértékben ferdén is elrendezhe- 110 tők egymáshoz képest, azonban ezen hajlásnak nem szabtál oly nagynak lennie, hogy ennek folytán a kezelendő anyagnak hatásos beékelődése a hornyokba vagy pedig az anyag visszatartása a hornyok által 115 megszűnjék. A hornyok feneke esetleg kis mértékben legömbölyíthető a rajzon jelzett
