84101. lajstromszámú szabadalom • Indító gyujtóberendezés öngyujtású tűzgépekhez

— 2 — teli a gyertya (10) testétől. Egy (18) spirálrugó a tömszelencére támaszkodik és a (13) vezetőt tartja helyzetében. Ezen rugó másik vége egy (19) anyán nyugszik, mely 5 utóbbi egyúttal hasított érintkező pecket is alkot az elektromos vezeték rögzítő befogadására. A henger falában a (20) kifuvató csap van beépítve, mely a (21) és (22) csatorná-10 kon keresztül a henger belsejét a (23) kipuffogó vezetékkel hozhatja közlekedésbe. A feltüntetett helyzetben a dugattyú a (21) csatornát fedi. Az (x) méret kb. a löket 1/a-ának felel meg. Mindegyik henger (20) 15 kifuvató csapja egy (24) állító emelővel bír. A feltüntetett példában, ahol is kéthengeres motorról van szó, a két csap (24) emelőit a (25) rúd köti össze (4. ábra). A (26) zsinór és a (26') gyűrű segélyével a 20 (25) rudat meghúzhatjuk a csapok nyitása végett, amelyek (27) rugó által vitetnek vissza ziáró helyzetükbe. A (25) rúd egy (29) megszakító kart működtet, amelynek (30) szénkeféje a szigetelt (31) kontaktus,-25 sal jöhet érintkezésbe, mely példának okáért egy battéria negativ sarkához lehet kapcsolva. Mielőtt megmagyaráznék ezen együttes elrendezés működését, helyéin való lesz S0 egy közönséges üzemű motor működéséit emlékezetünkbe idézni. A két vagy négyütemű motor kezdetben csupán levegőt enged a hengerbe. A dugattyú visszatértekor ez a levegő a 'hen-35 gerben erősen összenyomatik. Miután a dugattyú útjának kb. 0.93 részét megtette vagy más szóval a forgattyú 25°-nyira van a belső holtpont előtt, a (32) és (33) élek egy szintbe kerülnek (a 3. ábrán ered-40 ményvonallal feltüntetett helyzet) és a (34) kamrába zárt levegő, mely egy ideiglenesen a dugattyú és a henger alja közé vezettetett, az (5) gyűrűalakú hézagon, keresztül hirtelen az elégési kamrába nyo-45 mul és ott a (35) nyilak irányában örvénylésbe jön. Mialatt ezen átömlés végbe megy a (8) porlasztó a (36) tuyilak irányában belöveli a folyékony tüzelőanyagot, tengelye körül egyenlően elosztva. Ezen tüzelő-50 anyagot, mely levegő nélkül vezettetik be az (5) gyűrűalakú légáram magával ragadja a (35) örvénybe. A legillóbb részecskék azonnal elgőzösíttetnek ós a levegővel keverednek. A még cseppfolyós részecskék 55 a centrifugális erő által a kamra falához sodortatnak, amelyek nem lévén vízhűtéssel ellátva, nagyon melegek s így ezen részecskék is elgőzösíttetnek és a termelt gáz belép a (35) örvénybe. Ekkor a komprimálás és a falak melegének együttes ha- 60 tása alatt beáll a gyújtás és gyakorlatilag egyöntetű elégés megy végbe. A ciklus az ismert módon fejeződik be. Könnyen megállapítható, hogy ezen üzemfeltételek az indításra nagyon ked-65 vezőtlenek. Miután ekkor á gép hideg, a tüzelőanyagnak csak egy csekély hányada gázosíttatik el pillanatnyilag, a maradék a hideg falakra sodortatik és veszendőbe megy. Ezen nehézségek kiküszöböltettek a 70 következő elrendezés által, mely lehetővé teszi a kézzel való indítást, könnyű tüzelőanyag használata nélkül, ép oly könnyen, mintha közönséges tipusú benzinmotorról volna szó, természetesen egyenlő mérete- 75 ket feltételezve. Mindenekelőtt, amint a 3. ábra mutatja, a gyertya belövelt tüzelőanyagsugárral szemben foglal helyet egy (42) bemélyedésben a légörvénytől védve és mihelyt a 80 tüzelőanyag ezt a kis kamrát eléri, azonnal elgőzösödik és meggyullad. Ezen üregben egy kis robbanás következik be, a főkamrába egy láng csap át és meggyújtja az ott még cseppfolyós, de eléggé elosztott 85 állapotban levő tüzelőanyagot. Az így létrejövő tökéletlen elégés is elegenőő, hogy a motor üresen való forgatását lehetővé tegye és az elégés pillanatról-pillanatra tökéletesebbé váik az elégési kamra 90 falainak nagyon gyors felmelegedése által, amelyek szándékosan vékonyra képeztetnek ki. Az első gyújtások is bekövetkeznek, de amint a gyorsaság növekszik, mint a be- 95 vezetésben már említettük, nem szabad, hogy a légörvények a gyertyát érjék, s így azt eloltsák és kell, hogy a robbanó keverék azt könnyedén nyaldossa a környező gázatmoszférára, megújítása végett. Ezen 100 eredmény is a gyertya kellő elhelyezésével érhető el. A (35) gázáram tényleg a (42) kamra belépő nyílásával párhuzamosan mozog és a gáz a (11) izzószál körül csupán a belépő helyen létrejövő csekély 105 kavarodás folytán újíttatik meg. Kísérletileg könnyen meghatározhatjuk ezen izzószálnak az üregbe való legkedvezőbb bemélyedési mérvét. • Amint a hőmérséklet az elégési kamrá- 110 ban emelkedik, szükségessé válik az izzószálon keresztül folyó elektromos áram megszakítása, mert miután az izzószál két különböző hőforrás által hevíttetik, csakhamar elolvadna, tekintet nélkül a 'hasz- 115 nált ötvözet minőségére. Hogy az áram