84100. lajstromszámú szabadalom • Vakuumszabályozó berendezés égési erőgépek elgázosítóihoz

Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84100. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Vákuumszabályozó berendezés égési erőgépek elgázosítóihoz. Schulze Ottó mérnök Baden-Baden (Németország). A bejelentés napja 1922. évi március hó 10-ike. A találmány oly berendezésekre vonatkozik, melyek folyékony tüzelőanyagnak égési erőgépbe való bevezetésére szolgálnak és a találmány célja, hogy a karburá-5 tor vagy elgázosító a főtüzelőanyagtartályból tüzelőanyaggal tápláltassék. Míg régebben a karburátor alatt elrendezett főtartályt nyomás alatt tartották és ezáltal a folyékony tüzelőanyagot felfelé haj-10 tották a karburátorba vagy elgázosítóba, addig az ilynemű újlabb, úgynevezett vákuumtámogató berendezéseknél a folyékony tüzelőanyagot felfelé szívják. A 365739. számú francia szabadalomban vé-15 dett berendezésnél ez a felfelé szívás közbenső tartály segélyével történik, mely két egymás mellett elrendezett kamrával van ellátva, melyek kis belső keresztmetszetű csövecske révén közlekednek egy-20 mással, amikor is a mellső kamra oly szelep közvetítésével van a vákuumforrással összekötve, melyet úszó zár el akkor, amikor a folyadék a kamrában meghatározott felszínt elért, ellenben nyit, amikor 25 a folyadék felszíne más, ugyancsak meghatározott magasságra sülyedt és ezzel a vákuumforrásnak a kamrákra és a főtüzelőtartályra gyakorolt hatását megszakítja, vagy ismét helyreállítja, míg a •30 hátsó kamra állandóan légköri nyomás hatása alatt áll és a folyadéknak az elgázosítóba való szakadatlan beömlósét biztosítja. Ennek az elrendezésnek az a hátránya, hogy különösen a jelenleg haszná-85 latos gyorsan járó égési erőgépeknél, a folyadék felszíne a kamrákban állandóan ingadozik, ami a karburátor vagy elgázosító rendszeres táplálására hátrányos. A 325911. számú német szabadalmi leírásban 40 ismertetett elrendezésnél ezért a segódtartály két kamrája nem egymás mellett, hanem egymás felett van elhelyezve és a két kamra közé önműködő szelep van iktatva, mely előidézi, hogy a szívófolyamat megszakításánál és a légköri feszültségnek 45 a felső kamrában való beálltánál az öszszegyűlt tüzelőanyag önsúlyánál fogva a szelepet nyitja és az alatta fekvő kamrába folyik. Ezen szelep súlyát úgy kell megszabni, hogy rögtön ismét záródjék, mi- 50 helyt a folyadék súlyával egy megfelelő szívás hat szembe. A találmányt olyan vákuumszabályozó berendezés képezi, melynél a karburátor vagy elgázosító és a főtartály között fekvő 55 két kamra egymás mellett vagy egymásban van elhelyezve és csakis a folyékony tüzelőanyagnak a hátsó tartályból a mellső tartályba való visszaömlését megakadályozó egyszerű visszacsapó szelep 60 által van egymástól elválasztva, míg a vákuumforrást a mellső kamrában lévő folyadék magasságához képest beiktató úszó fegyverzettel van ellátva, mellyel a kamra fedelén kiképezett mágnes áll 65 szemben, úgy, hogy a vákuumforrás zárószerve a mágnes vonzóereje folytán mindaddig zárva tartatik, a légköri szelep pedig mindaddig nyitva tartatik, míg a tüzelőanyagnak lefolyása következtében 70 a folyadékszín fölé kiemelt úszó önsúlyánál fogva a fegyverzetet a mágnesről leszakítja. Ily mágneses vezérlések egykamrás vákuumszabályozó berendezések számára a 341.882. számú német szaba- 75 dalmi leírásból váltak ismeretessé. Akétkamrás vákuumszabályozó berendezéseknél a mágneses vezérlés lehetővé teszi a kamrák szoros összeépítését. Azonkívül az önműködő szelep, mely máskülönben az 80