84090. lajstromszámú szabadalom • Eljárás házi, ipari és gyári szemétnek és ilyfajta hulladékoknak értékesítésére
Megjelent 1934. évi ju nius hó 353 -én . MAGYAR KJEÁLYI ^^^ SZABADALMI BEBÓ8ÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84090. SZÁM. — XXI/b. OSZTÁLY. Eljárás házi, ipari és gyári szemétnek és más ilyfajta hulladékoknak értékesítésére. Gesellschaft für (len Bau von Müll- und Schlackenverwertung-sanlag-en Aktiengesellschaft cég Berlin. A bejelentés napja 1921. évi augusztus hó 10-ike. A találmány tárgya eljárás házi és ipari szemétnek és más ilyfajta hulladékoknak értékesítésére. Ezen eljárás szerint a szemetet az ezt alkotó főbb anyagok szerint 5 kezeljük és értékesítjük, ami gazdasági szempontból igen nagy előnyökkel jár és hatalmas értékeknek megmentését jelenti a köz számára. Az eddig ismertté vált szemétértékesítő 10 berendezéseknél a szemetet munkások egy osztályozó berendezésben kézzel osztályozzák, az értékesebb hulladékot kiválasztják, a kevésbbé értékes hulladékot elégetik, vagy más formában megsemmisítik. 15 Az elégetésre szánt szemetet egy szemétégető kemencébe adagolják és több-kevesebb oxigén bevezetése mellett elégetik; a fejlesztett meleget gőz és elektromos energia termelésére használják fel. Az el nem 20 égett — mintegy 50%-ot kitevő — maradéksalak utak feltöltésére és hasonló célokra hasznosítható, legnagyobb részében azonban hegyekké hordják össze ezt a maradékot. 25 Szemételégető berendezéseket a nagy beruházásra és a rentabilitás hiányára való tekintettel eddig csak nagy városok létesítettek, de ezek is csak azért, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelel-80 jenek. Hogy milyen mennyiségekről van itt szó, az kitűnik a következő adatokból. Egy kb. 1 millió lakossal biró városban naponta kihordásra keriilő szemét meny-35 nyisége mintegy 600.000 kg: ennek salakmaradványa naponta mintegy 300.000 kg és így évente 109,500.000 kg. Az ismertetett eljárásnak az a hátránya, hogy a szemét a fűtési érték szempontjából osztályozatlanul kerül a kemencébe. 40 Emiatt a kemence üzeme nagyon szenved, mert a finom, teljesen elégett szemét hamumaradványa a nagyobb, darabos, még fűtőértéket tartalmazó szemetet körülburkolja, ami azután gátolja a levegő 45 hozzájutását az elégetendő anyaghoz és megakadályozza a megfelelő elégést. Ha pedig fúvóművekkel fujtatjuk be a levegőt, úgy a finom szemét, mint a széllel magával ragadott szállóhamu, a róka- 50 torokba és a kéménybe jut, elszűkíti a keresztmetszeteket és elpiszkítja a kemence környezetét; azonfelül ez a szálló hamu lerakodik a kazán, a csövek stb. falaira, ott a melegátszármazást gátolja, 55 ami ismét csak nagy veszteséget jelent. Itt ismét nagyon tekintélyes mennyiségekről van szó — napi 600.000 kg sze-7iiét mellett 60.00 kg — 6 vagon szálló hamu gyűlik össze a huzatokban, melyek- 60 nek eltávolítása sok fáradságot és költséget igényel. A találmány szerinti eljárásnál a fent körülírt hátrányok kiküszöbölése céljából a következőképpen járunk el. 65 Az összegyűjtött szemetet a további feldolgozás előtt gépi berendezések segélyével durva szemétre, finom szemétre és nagy darabos hulladékra osztályozzuk; mindegyik osztálynak feldolgozása külön- 70 külön megy végbe. Ismeretes, hogy a városi házi szemét, amennyiben kiváltképen barnaszén kerül elégetésre, átlagban 62% durva szemétből, 33% finom szemétből és 5% nagy darabos hulladékból (kosarak, 75 kofferek darabjai, vödrök stb.) áll. A
