84076. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyfeszültségű kábel előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84076. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Eljárás nagyfeszültségű kábel előállítására. Magyar Siemens-Schuckert Művek Villamossági Részvénytársaság Budapest. A bejelentés napja 1922. évi március hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi március hó 18-ika. Ismeretes, hogy aiz eddigi módon előállított nagyfeszültségű kábeleknél az ólomköpeny és a külső szigetelőréteg között üreges terek keletkeznek. Azon oél-5 ból, hogy az ezen terekben jelentkező villogó és sugárzó kisüléseket megakadályozzák, a kábelt az ólomköpeny és a szigetelőréteg felülete között egy fémréteggel vonták be, amely a szigetelőréteg po-0 tentíálját mindenütt kiegyenlíti és így az esetleges légréteg villogását megszünteti. Az ily fémes réteg azonban a kivánt hatást csak akkor fejti ki, ha szorosan felfekszik a burkolandó érre. Az oly kábelék-5 nél, amelyeknek szigetelése impregnált papiros rétegekből áll, a fémes burkolatot az impregnálás előtt kell alkalmazni és pedig oly módon, hogy az az impregnálást megakadályozza. A fémbevonatnak tehát 0 nagyon finomnak és porozusnak kell lennie. Az oly fémrétegek azonban, amelyek ezen most meghatározott feltételt kielégítik, igen nagy ohmikus ellenállással bírnak, ami a fent körülírt és elérni szándé-5 költ hatásukat gyengíti. Azonkívül az ily finom mechanikai réteg nagyon érzékeny is. Ezen hátrányok kiküszöbölése céljából a jelen találmány értelmében a külső szi-0 getelő réteget egy fémbevonattal ellátott szalaggal spirális alakjában akként tekercseljük körül, hogy az egyes menetek között szabad közök maradnak. Ezen fémbevonattal ellátott szalag köré 5 egy második, erősebben metallizált szalagot akként tekercselünk ugyancsak spirális alakjában, hogy az első szalag által! szabadon hagyott köröket teljesen lefedi, másrészt azonban saját menetei között ugyancsak szabad közök képződnek. A két íO szalag akként van feltekercselve, hogy egymással fémbevonatú oldalaik érintkeznek. Ezen módon elérjük azt, hogy az impregnáló anyag a fémbevonatú szalagok felcsévélése után azon helyeken, ahol a szi- 45 getelőréteget csak a gyengén metallizált szalag borítja, a kábelbe behatóihat, míg az erősebben metallizált szalag egyrészt az első szalagot mechanikailag védi, másrészt az egész felület vezető képességét <nö- 50 veli. A szalagok elrendezése fordítva is történhetik, úgy t. i., hogy a szigetelőrétegre először tekercseljük az erősen metallizált szalagot, úgyanoly közök képzésével, mint a fent leírt esetben és köréje 55. tekercseljük a gyenge fémbevonattal bíró második szalagot. ! Az erős fémbevonattal bíró szalagot hajtogatott alakban is felcsévélhetjük azon célból, hogy a kábelköpennyel jó elektro- 60 mos összeköttetést létesítsünk. s A mellékelt rajz 1. és 2. ábráiban a találmány egy kiviteli alakját tűntettük fel hosszmetszetben. (1) a kábelér, (2) a szigetelőréteg, (3) a szigetelőréteg köré te- 65 kercselt gyenge fémbevonattal bíró szalag. (4) az erősen metallizált második szalag, amely a (3) szalag közeit lefedi. (5) a kábel ólomköpenye. 1 A 2. ábrában (1) a vezetőér, (2) a sziJ

70 getelés, (5) a kábel ólomköpenye, (3) a gyenge fémbevonatú szalag. Az erősen metallizált (4) szalag hajtogatva van és vezető felületével egyrészt a (3) szalag metallizált felületével, másrészt pedig az 75 ólomköpennyel érintkezik. Többerű kábel esetén vagy az egyes ereket külön-külön látjuk el a most leírt