84063. lajstromszámú szabadalom • Universalis ércelőkészítő (osztályozó és koncentráló) szerkezet
— 266 — natosítási alakkal kapcsolatban ismertettük. Az 5. ábrán az (1, 2, 3, 4. és 5) barázdák nézetében, a (6, 7) és (8) barázdák pedig függélyes metszetben láthatók. A 5 barázdákat vagy csatornákat határoló két sík által bezárt szög célszerűen 60° (5. ábra). Az egész gömbsüvegalakú szérfelület kerületének pereme alatt az egyik oldalon 10 (RÍ, R2) és (R3), a másik oldalon pedig (RÍ', R2') és (R3') felfogó csatornák vannak elhelyezve a szérfelületről lefolyó elkülönített anyagok felvételére. E csatornákban különben tetszés szerinti helyen 15 elválasztó lemezfalakat rendezhetünk el könnyen eltolható módon. A gömbsüveg alsó kerületi élével (hl, h2,... h6) görgőkre nehezedik, amelyek a gömbsüveg alatti (G) köralakú vázra vannak felerősítve (6. 20 ábra). Az egész (A) gömbsüveg függélyes tengelyre van lazán felillesztve. A szakaszos kitoló szerkezet hajtása az előbbi foganatosítási alakhoz hasonlóan van kiképezve, nevezetesen az (1) és (11) csiap-25 ágyakban elrendezett (F) tengelyre, mely a felékelt (t) és a laza (tl) szíjtárcsát hordja, a (b) bütyöktárcsa van félékéivé, mely a gömbsüveg alsó széléről lenyúló (fel nem tüntetett) ütköző-lemezhez szo-80 rul. A (G) vázra továbbá az (f) ütköző van felerősítve, mellyel az (r) rugó közbeiktatásával egy, a gömbsüvegnek ugyancsak alsó szélére felerősített (ós az előbbi foganatosítási alaknál alkalmazott (f) üt-85 közőhöz hasonló) ütköző működik együtt. A különbség csak az, hogy itt a szértest az előbbi foganatosítási alak (R) rugói helyett az említett görgőkre nehezedik és a periodikus eltolás nem egyenes vonal, ha-40 nem körív mentén történik. A zúzóköpükből vagy őrlőmalmokból származó anyazagyot a (T) adagoló tölcsérbe és innen a (Pl, P2, P3) zagyvezető csöveken át az (nl és n2) zagyelosztó csa-45 tornákba, tehát két oldal felé vezetjük. Lehet azonban a gömbsüveget természetesen a feltüntetettnél több cikkre is osztani, vagyis a zagyot két oldalnál több oldal felé is vezetni. 50 Az (nl és n2) zagyelosztó csatornákban a zagyfeladás eltolható (fel nem tüntetett) válaszfal segélyével a feladott zagy minőségének megfelelően tetszés szerinti szélességre állítható be. A tiszta mosóvizet 55 a magában véve ismert módon evolvens szerint meggörbített vagy más efféle (ml és m2) lyuggatott csövek útján bocsátjuk a szérfelület sima részeire. Az 5. ábrán a barázdák ugyancsak a jobb szemléltethetés kedvéért torzított (a valódi méretnél 60 nagyobb) magassági mérettel vannak feltüntetve. Az (nl, n2) zagyelosztó csatornákban a zagyot, minőségének megfelelően, tiszta víz hozzávezetésével felhigítjuk. 6 5 Az (nl, n2) csatornákból a zagy egyenletes vastagságban ömlik az (A) gömbsüveg I és III mezőjére. Egyebekben a szerkezet működési módja lényegileg megegyezik az előbbi foganatosítási alakéval, 70 A gömbsüvegnél is minden egyes barázdában közelítőleg egyforma szemnagyságú, de különböző fajsúlyú ásványszemek foglalnak helyet. A kitoló szerkezet hatása alatt a gömbsüveg tengelye körül kissé el- 75 fordul, majd a (b) bütyöktárcsa hatása alól pillanatnyilag felszabadulva, az (r) rugós szerkezet hatása alatt hirtelen viszszaperdül, míg az említett ütközők egymáshoz nem csapódnak. Ekként az (A) gömb- 80 süveg tangenciális irányú és bár aránylag kicsiny, de hirtelen lefolyású és időegységenként nagyszámú lökéseket kap, amelyeknek hatása alatt a barázdákban összegyűlt ásványszemek azokban mindin- 85 kább előre, a szérfelület sima része felé fognak haladni, hogy a folyton lefolyó zagyban lévő anyagnak maguk mögött helyet adjanak. Az egymást koncentrikusan körülvevő barázdákból a sima felület- 90 részre kilépő anyagra két erő hat: az egyik a. szérlökésektől származik és ez annál nagyobb, mennél nagyobb sugarú körben mozog a szemecske és mennél nagyobb a súlya, tehát mennél nagyobb az átmé- 95 rője és fajsúlya, a másik erő pedig a szérfelületen lefolyó zagy és mosóvíz sodró hatása, mely itt annál nagyobb, mennél távolabb mozog a szem a gömbsüveg középpontjától és mennél kisebb a fajsúlya. 100 A tangenciális irányba eső komponens tehát nagyobb a (nagyobb fajsúlyú) ércszemre, mint az ugyanazon barázdából vele együtt kilépő (kisebb fajsúlyú) meddő szemre, ugyanazon fajsúlyú anyagoknál 105 pedig annál nagyobb, mennél nagyobb a szemnagyság, míg a szérfelület lejtőjébe eső erőkomponens nagyobb a kisebb fajsúlyú ásványszemre és kisebb az értékes ércnek nagyobb fajsúlyú szemecskéire és no ugyancsak növekedni fog, mennél tovább esik a mozgó szemecske a gömbsüveg középpontjától. Ily módon ezen foganatosítási alaknál is az egyes szemekre ható két-két komponens eredőjeképpen a külön- 115 böző fajsúlyú anyagok egymástól elkülö-