84055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés disporsoidok előállítására

— 4 — lünk s ezután a dörzsölést folytatva, : a ' folyadékot 25°-ra hűtjük le. Az elegyet szűk, tartályba szorítjuk és V2—2 órán át állni hagyjuk. Ekkor a dispergáló köze-5 get a lebegő grafittal az üledékről leszívjuk, a fölös vizet centrifugán kirepítjük s a nyert tömeget megszárítjuk. Ily módon gépkenésre igen alkalmas 60—65% colloid grafitot létesítünk. A tartályban ösz-10 szegyűlt homok és üledék tégelyekre stb. dolgozható fel. Az eljárást 1—3% kálilúg, oleinszappan, tannin, phenilsulfotsav, pl. naphtendisulfonsav stb. adagolása révén gyorsíthatjuk, a termelési hányadot pedig 15 alkálival való dispergálás, kipelyhezés és újbóli dispergálás révén 76—78%-ra fokozhatjuk. Víz helyett lehet pl. chemiai behatások révén hamutartalmától megtisztított grafitot olajokban dispergálni. Ha-20 sonló módon létesíthetünk rendkívül finom minőségű zsírkő-dispersiót, valamint olcsó koromfajtákból, sőt faszénből is kiváló minőségű kormot. 3. példa. 25 A nedves őrlésből származó 10 s. r. durva /szemű ultramarint kimosás után 1. s. r. oleinszappannal (a nátriumvegyületek eltávolítása után) 100 s. r. hideg vízzel 1—3 órán át verünk vagy dörzsölünk. 80 Ezen idő után a festék rendkívül finom dispers állapotú lett és vízben lebegve marad. A további feldolgozás úgy történik, mint a grafitnál s rövid időn belül igen nagy fedőképességű 86—95% colloid 85 festéket szolgáltat, anélkül, hogy az eddigi költséges és időrabló iszapolást kellene alkalmazni. Víz helyett szerves közegek, mint benzol, alkohol stb. egymagukban vagy kis 40 mennyiségű olajjal és — vagy terpentinnel keverten alkalmazhatók, ha a terpentin — vagy olajfesték készítendő. Hasonló módon vihetők' át finom dispers állapotba a silány minőségű föld- és 45 fémfestékek (mint vas-, kobalt-, nikkel-, cink, koromfestékek) vagy litopon vagy más hasonló anyag. Szappan gyanánt gyorsítóként kis mennyiségű alkália vagy olaj vagy dinaphtalinsulfosav ada-50 golható. Olajjal keverendő festékek készítésénél bizonyos esetekbem víz helyett szerves dispergáló közeg alkalmazható kis mennyiségű olaj-oldószerrel vagy e nélkül. Ezáltal azt érjük el, hogy a festék a 55 használatkor könnyen keverhető nagyobb mennyiségű olajjal s igen nagy kenő- és fedőképességgel fog bírni. 4. példa. 10 s. r. cellulózt és 100 s. r. vizet 1—3% zselatinnal, albuminnal vagy szappannal 60 vagy ezek nélkül 900

-nál 3—5 órán át verünk. Az ekkorra képződött opalizáló folyadékban már nincs cellulóz. Ha a verést addig folytatjuk, amíg a hőmérsék 20°-ra sülyed, a 10 percnyi állás után le- 65 szítt folyadékban 100-szoros nagyítás mellett sem vehető már ki a cellulóz sejtszerkezete. Az oldatból a cellulóz savval vagy savanyú sókkal kipelyhezhető. Vacuumba bepárolva az oldatot a maradék 70 már nem tekinthető cellulóznak, inkább celluloidra emlékeztet, amennyiben teljesen homogén és nyomás alatt 200—300 JÍ átm. és 120—150° mellett tetszésszerinti 1 tárgyakká sajtolható; ezen sajátságokkal 75 csak a colloidális cellulóz, bir, mely egyébként csak védő és gyorsító szerekkel bizonyos hőmérsék mellett jön létre a papírgyártás nedves őrlésénél. Hasonlóan állíthatók elő a cellulóz organosoljai ben- 80 zollal, acetonnal stb., különösen, ha gyorsító gyanánt feis mennyiségű lacetonban oldható cellulóz esztereket adagolunk. A feltárt cellulózhoz hasonló módon vihetők át a fel nem tárt faalkatrészek, pl. fűrész- 85 por is finoman elosztott állapotba s a termékekből a fa sajátságaitól és külseiétől teljesen eltérő' anyag készíthető. A colloidális cellulóz ez, egyéb fajtákhoz képest sokkal könnyebben és tökéletesebben ala- 90 kítható át eszterekké. Nem volt ismeretes és nem volt előre látható, hogy a nem vezető dispergáló közegekben ív fénnyel létesített fémdispersióhoz hasonló finomságú dispersiokat az 95 áramot nem vezető dispersio-közegekben végzett egyszerű fűtés vagy dörzsölés révén lehessen létesíteni. Az eddigi őrlő módszerekkel ez az eredmény nem, volt elérhető, mert ehhez a következő új félté- io( telek szükségesek: 1. Kellő mennyiségű, elektrolit-mentes, folyékony dispersio-közeg alkalmazása. 2. Oly anyagok feldolgozása, melyek az illető folyadékban alig vagy nem képez- 10,' nek ionokat. 3. A dispergáló közegbe ionokat küldő anyagok feldolgozásánál védőcolloidok alkalmazása. 4. Védőcolloidok alkalmazása a colloid- 111 képződés megkönnyítésére az időtartam megrövidítésére és a dispersiófok növelésére. Utóbbi nem érhető el egyszerű nedves őrléssel, hanem csak elektrolitmen-