84055. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés disporsoidok előállítására
— 200 — ból kilépő folyadékot szivattyúval folytonosan visszavezetjük. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy a dispergáló telepek ilyen kiképzése nagy-5 iparilag kevésbé ajánlatos, minthogy légzsákok, tömítetlenségek stb. lényeges gyakorlati nehézségeket okozhatnak. Némely anyagnál, pl. cellulóznál az ismert malmok egyáltalán nem használhatók, mert a 10 sziták gyorsan eltömődnek s ezáltal a gépek ütő és dispergáló hatásukat elvesztik. Ezért egy verőmalomból, egy szivattyúból és a kapcsoló esővezetékekből képezett telepek a jelen eljárás szerinti homogén 15 dispersoidok előállítására kevéssé alkalmasak, mert az átalakítás csak nagy veszteségekkel és oly egyenlőtlenül megy ezekben végbe, hogy a finom részeket utólag még el is kell különíteni. Szükség esetén 20 azonban ilyen telepben is lehet bizonyos fokú eredményt elérni. A találmány kiterjed olyan új szerkezetű gyorsjárású ütő- és dörzsmalmokra folyékony dispergáló közegekben disper-25 gált anyagok létesítésére, melyekben eltömődésektől nem kell tartani s melyekben mindennemű durva anyagot majdnem monodisperz, vagy ú. n. isosegmatikus rendszerbe lehet átvinni. 30 Az 1—14. ábrákban ilyen új malmok vannak feltüntetve, melyeknek lényege abban áll, hogy egy terjedelmes tokban tetszésszerinti ütőszögekkel ellátott egy vagy két dob excentrikusan van besze-35 relve s az aprítás ezen forgó dobok között és a dobok és alulról többé-kevésbé finom őrlésre beállítható egy vagy több helytálló ütőlap között megy végbe. Ezen elrendezéssel egyrészt azt érjük el, hogy az ütő-40 hatás főleg az ütőlap helyére koncentrálódik, másrészt hogy a forgó dob az anyagot a dispergáló közeggel állandóan jól keveri és folytonosan visszavezeti az ütőhelyhez és végül, hogy az ütődob és az ütő-45 lap közti rés beállítása révén még rostos anyagoknak is úgy előőrlését, mint dispergálását elvégezhetjük. Az ütőszeges gépekhez hasonló módon szerkeszthetünk dörzshatású gépeket is. (11—14. ábra.) A követ-50 kezőkben ezen gépek részleteit ismertetjük. Az 1. ábrán keresztmetszetben, a 2. ábrán pedig hosszmetszetben feltüntetett példaképpeni foganatosítási alak 55 két (la) és (lb) félből álló (1) dobjában van elrendezve a (2) ütődob, melynek (3) tengelye a (4) állványokban nyugvó (5, 6) ágyakban van ágyazva s (7) szíjdobbal és (8) tömitőszelencévei van ellátva. A helytálló beszabályozható (9) ütőlap a forgó QQ ütődob fogai közé illő szegekkel vagy bütykökkel van ellátva s (10) orsó révén, melynek csavarmenetes vége a (11, 12) fogaskerekek és a i(15) állványon ágyazott (13) kézikerék révén jobbra vagy balra 65 forgatható, emelhető vagy sülyeszthető. A helytálló (16) üreges henger a tokon belül gyűrűs teret határol a dispergáló folyadék számára. A (2) dobnak forgásakor fellépő centrifugális erő a folyadékot működéskor 70 a (16) henger körül keringeti s folytonosan visszavezeti az ütőhelyhez. Az 1. ábra értelmében a <16) henger alsó része a (2) c '1 dobnak megfelelően van kimélyítve s ugyancsak ütőbütykökkel van ellátva, 7 amiáltal egyrészt az ütőhatást fokozzuk, másrészt az anyagnak és a folyadéknak hatályosabb keverését biztosítjuk. A (16) henger (17) és (18) vezetékek révén hűthető vagy fűthető, aszerint, hogy mire van go szükség. A folyadékszín megállapítására és próbavételre a (19) vízállásmutató szolgál. A (20) fedéllel tömítően zárható (21) tölcséren át adagolhatjuk az anyagot és a dispergáló közeget, míg a kész dispers- 85 elegyet a (22) csonkon át bocsáthatjuk ki. A gép a (23) alapzatokon úgy áll, hogy a (10) szabályzó orsó szabadon mozoghasson. A gépet magasságának 0.5—0.6 részéig töltjük meg s azután elkezdjük az aprí- g0 tást. A folyadékot a centrifugális erő a (16) henger fölött folytonosan átdobja a túlsó oldalra, ahonnan ismét a verőfogak közé kerül, mindaddig, amíg a kellő dispersio-fok el nem éretett. Az 1. és 2. ábrabeli gép különbözőképpen módosítható. A 3. ábrabeli, azonos elvű 95 gépben hiányzik a helytálló (16) dob s ennek ütőszögeit a csáposán ágyazott (25) penge helyettesíti, melynek kilengését a (25a) peckek korlátozzák. A 4. és 5. ábrákban feltüntetett gép két io( verődobbal bír, melyek tengelyeinek (28) és (29) kúpos dörzstárcsáit (5. ábra) a (27) rugó hatása alatt álló kúpos (26) dörzstárcsa hajtja, melyet viszont a (7) szíjdobról hajtunk. Esetleges túlterhelés esetén a 101 (27) rugó engedékenysége érvényesül. A 6. ábrabeli hasonló gépnek két különböző nagyságú ütődobja a dobot, illetve a tokot két részre osztja és három ütő-helyet képez. Ezen ábrából láthatjuk, hogy több n helyen is alkalmazhatunk helytálló beállítható ütőlapokat. A 7. és 8. ábrák a (9) ütőlapok kiképezését és elrendezését mutatják. A függélye-