84005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cianvegyületek képzésére
Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84005. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás cyanvegyületek képzésére. Dr. Melmer Herrmann tanár Charlottenburg. A bejelentés napja 1921. évi november hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi november hó 26-ika. Szakkörökben ismert tény, hogy az ismert Bunsen-reakció kivitele, pl. Na2 COa + 4 C + N2 = 2 Na CN + 3 CO a legegyszerűbb és legolcsóbb eljárás 5 volna a légköri nitrogén lekötésére, ha a reakciót iparilag keresztül lehetne vinni. A megvalósítás akadályai az erős endothermia és a reagensek romboló hatása. A jelen találmány szerinti eljárás az 10 eddigi nehézségek kiküszöbölését célozza. A találmány szerint ugyanis, a cyánvegyületek előállítása céljából, a reakciőmasszát egy lángkemence fenekén kiterítjük és elegendő mértékben felhevítjük. A 15 reakciótermékeket emellett a kemencének áteresztőfenekén át vezetjük el, úgy, hogy a kemence égéstermékeivel nem érintkezhetnek. Ily módon, meggátoljuk a képződött termékek bomlását, mely bomlás 20 tudvalevőleg a nagyolvasztóban és az ezen célra létesített, speciális aknakemencékben mindig fellép. Kemencefenék gyanánt hűthető vasrostélyt alkalmazhatunk. Emellett a hűtés 25 célszerűen hatályos és messzemenő, mert az adagban magas hőmérsékleten keletkezett anyagok, pl. Na, CN és CO alacsonyabb hőmérsékleten visszafejlődnek. Ez okból igen csekély reakciósebesség hőmér-30 sékletére kell őket lehoznunk. Ezt a fontos hűtést azáltal érhetjük el, hogy a rostélyt élre állított, üreges lemezekből képezzük ki, vagy pedig azáltal, hogy megfelelő vegyi tualjdonságú hideg 85 gázokat, pl. a lehűtött, visszamaradó reakciógázoikát, gázalakú szénhydrogéneket, vagy a réakciótermékek hatására elpárolgó folyékony szénhydrogéneket vezetünk a rostélyrudak közötti terekbe. 40 Emellett kiömlő nyílásokkal ellátott, üreges rostélyrudakat alkalmazunk és a hűtőközeget, ezen kiömlőnyílásakon áramoltatjuk ki. A hűtőközeg eközben a lefolyó reakciótermékekbe áramlik. A nyomásviszonyokat természetesen 45. úgy kell szabályozni, hogy a gáz állandóan lefelé áramoljék és hogy a bevezetett hűtőgázok felfelé ne üssenek át az adagon. Alkalmas hűtőközeg .a reakciótermékekbe befecskendezett víz is, mely a ter- 50 melvényekkel szódává és ammóniákká alakul át. A szilárd állapotban megjelenő szóda ismert módon különíthető el a gázoktól, ezt követőleg pedig újból a lángkemencébe vezethető. 55 A vizet üreges rostélyrudakon át fecskendezhetjük be, mely rudak megfelelő kifolyó nyílásokkal vannak ellátva. Víz helyett oly reagenseket is vezethetünk be hűtőközeg gyanánt, melyek a lefolyó 60 reakciótermékekben megfelelő kémiai változásokat létesítenek, pl. kéntartalmú gázokat. Más cyánvegyületek, pl. káliumcyanid előállíótásánál káliumkarbonátot vezethetünk vissza a kemencébe. 65-Az új eljárásnál általában oxygén- és szénsavtartalmú gázokat vezethetünk be az adagba, melyek ott elsősorban szénoxyddá alakulnak át. Ez a reakció hőt és szenet igényel. Ezen anyagok elhaszná- 70-lása csökkenthető és egészen eliminálható is, ha a lángkemence terét redukáló gázokkal, pl. generátorgázzal töltjük ki és a kemence magasabb övébe levegőt vezetünk be, mely a redukálógázt oly lánggal 75 égeti el, mely nem terjed le az adagig. Hogy a különböző kemeneeterekhen a szükséges nyomásviszonyokat előidézzük, szükséges, hogy a kemencét teljesen légmentesen burkoljuk. A kürtőgázokat is 80
