83997. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink előállítására ólom- és kadmiumdús kereskedelmi cinkfajtákból

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83997. SZÁM. — XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás cink előállítására ólom- és kadminmdns kereskedelmi cinkfajtákból. Metallbank & Metallurglsche Gesellschaft Aktieiigesellschaft cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1916. évi október hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1916. évi márcins hó 29-ike. A találmány tárgya eljárás fínomcinknek (vagyis 99.7—99.5%-os és azontúli tisztaságú cinknek) ólom- és kadmium dús kereskedelmi cinkfajták (nyers cink, raffi-5 nált cink, cinkhulladák és cinlkötvözethulladék) átdesztilliálása révén való előállítására. Fínomcinknek kereskedelmi cinkfajták átdesztillálása révén való előállítását már ajánlották, de ez a munka az ed-10 digi eljárások szerint egyrészt rendkívül költséges volt, másrészt nem vezetett a kívánit finomsági fokig, ha igenis kadmiumdús kereskedelmi cinkből indultunk ki. Eddig ugyanis az átdeszüllálás eszközlésére 15 a nyers cinknek érceiből való előállításánál is használatos közönséges retortákat alkalmazták s a cinket a nyers cink gyártásnál is használatos előtétekben fqgták fel. Ezen előltétekben tudvalevőleg a cinkgőzök 20 kondenzációja folytán fokozatosan bizonyos cinkmennyiség gyülemlik feli, melyet az előtét kellő fűtése révén folyósán tartanak addig, amíg a,z előtét gyüjtőtartálya megtelik s a folyós cink «levonható», vagyis 25 az előtétből megfelelő módon eltávolítandó. A folyós cinknek gyüjtőtartályokkal ellátott előtétben való ilyen előállítása esetén nemcsak nem lehetséges az átdeszti 1 látáskor egymásután keletkező kü-30 lönböző összetételű cinkfajtákat kellően elkülönítve tartani, hanem hiányzik minden ellenőrzés is a desztillációs folyamat menetére vonatkozólag. A cink átdesztillálásakor tudvalevőleg 35 először kadmiumdús cink desztillál át. Ezután fokozatos átmenetekben a tulajdonképeni fínomcink következik, vagyis a kadmiumban és ólomban legszegényebb rész; ezután — ugyancsak fokozatos átmenetekkel — ólomban dúsabb és kadmium- 40 ban szegényebb cink megy át, míg egy a vasat is tartalmazó ólomban dús ötvözet a rebortában marad vissza. Az eljárás költségei már most igen tetemes mérvben függenek attól, hogy a fínomciriket, vagyis a 45 középső deszlillátumot kellő magas termelési hányaddal kapjuk. Ecélból szükséges, hogy a különbözői átdesztilláló fajták lehetőleg élesen különíttessenek dl. A. szokásos előtétek alkalmazásakor ilyen el- 50 különitést nem érhettünk el, mert a folyékony cinknek az előtétben való felgyülemlésekor gyakorlatilag leheltetlen volt az egyes cinkfajták levonására az alkalmazott nyers cinkfajtának megfelelő helyes idő- 55 pontokat betartaná. Emellett zárt előtétek alkalmazásakor a fűtés egyenlőtlenségeit sem lehet elkerülni, mert nincs semilyen, a desztilláció menetére vonatkozó s kívülről felismerhető ellenőrző tünet. A fűtés 60 szabálytalanságai folytán azonban az egyes átdesztilláló cinkfajták összetétele egyenlőtlen lesz, mert időleges túlfűtéskor a kadmiumdús cinkfajtába és a tulajdonképeni finom cinkfaj tá,ba tetemes mennyi- 65 ségű ólom is mehet át, míg túlságosan lassú desztillálás esetén a tulajdonképeni fínomcink-fajta túlnagy mennyiségű kadmiumot fog tartalmazni. A jelen találmány lehetővé teszi e hát- 70 rányok elkerülését és módot nyújt arra, hogy a különböző átdesztilláló cinkfajtákat élesen elkülöníthessük s a desztillációs folyamatot nagy egyenletességgel vihessük keresztül. Ecélból a találmány értelmében 75 zárt előtét helyett úgynevezett csepegtető előtétet alkalmazunk, mint aminőt a cinkipar keletkezésének első idején nyerseink-