83976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a fában és más cellulozatartalmú anyagban lécő cserzőanyagok, gyanták és egyéb oldható alkatrészek kitermelésére

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83976. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás a fában és más celluloztartalmu anyagban lévő cserzőanyagok, gyanták és egyéb oldható alkatrészek kitermelésére. Zellstoff-Fabrik Waldhof cég- Mannheiin-Waldhof. A bejelentés napja 1917. évi októmber hó 6-ika. Finoman elosztott állapotban lévő celluloztartalmú anyagból (pl. fűrészporból) alkalmas oldószerekkel aránylag könnyű a cserzőanyagot, gyantát és egyéb oldható alkatrészt kivonni, mert az ilyen anyag könnyen itatható át tökéletesen az oldóanyaggal. Durvább anyagnál, pl. aprított fánál, az oldóanyag behatolása s ennek folytán az extrahálás annál nehezebb, mennél durvább az anyag, vagy mennél nehezebben telíthető az oldóanyaggal. Durvább fadarabok esetén pl. még hosszabb extrahálás után is csak a külsőbb rétegek lugoztatnak ki igazán tökéletesen, míg a darabkák belseje még tetemes mennyiségű gyantát, stb.-t fog tartalmazni. E hátrány elkrülésére már megkísérelték az extrahálást magas hőfok mellett és teljesen zárt tatrályban eszközölni, úgy hogy a hevítés 1 ill. az oldószer által létesített nyomás is hatott, ami az eredményt bizonyos fokig javította is. Ezen eljárásnál azonban két íohátrány mutatkozott. Elsősorban csak aránylag alacsony nyomást (kb. 8—10 1 atm.) lehetett elérni, különösen, ha túlságos hevítés nem volt kívánatos. Emellett azonban már az ezen nyomások elérésére szükségelt hőfok sem volt káros behatás nélkül az anyagra. Éppen a legjobb ered-I ményeket biztosító magas nyomások (pl. 50 és több atm.) ezen eljárás szerint egyáltalán nem voltak elérhetők. Az új eljárás már most abban áll, hogy az oldóanyagot magas hőmérsékek elkerii> lésével, de magas nyomás mellett hagyjuk hatni, melyet nem, vagy nem kizárólag hevítés által, hanem részben vagy egészben gáz vagy folyadék besajtolása által létesítünk. Az eljárás előnye abban áll, hosív sem kilúgozandó cellulózanyag, sem 40 pedig az extraktanyagok nem károsodnak a magas hőmérsék behatása alatt, a termelési hányad pedig lényegesen emelkedik. Az eljárást például úgy foganatosítjuk, 45 hogy a celluloztartalmú anyagot alkalmas tartályban az oldószerrel vagy oldószereleggyel leöntjük s azután hevítés nélkül, vagy mérsékelt hőmérsék mellett nyomás alá helyezzük azáltal, hogy pl. levegőt 50 vagy más gázt vagy alkalmas folyadékot (legcélszerűbben az extraháláshoz szolgáló oldószert) szorítunk a zárt tartályba. Kellő behatás után az oldószert lecsapoljuk s a műveletet esetleg többször ismételjük. 55 Ezen eljárásnál módunkban van a hőmérséktől függetlenül tetszés szerinti magas nyomásokat (pl. 50 és több atm.) alkalmazni. A hatást szükség esetén még fokozhatjuk azáltal, hogy a kilúgozandó cel- 60 lulozanyaggal töltött tartályt először evakuáljuk s ekkor szívatjuk csak be az oldószert s végül a tartályt nyomás alá helyezzük. A vákuum és nyomás váltakozó behatását tetszés szerint többször ismétel- 65 hetjük, úgy hogy durva anyag feldolgozásakor is ismételten friss oldószert juttathatunk a darabok belsejébe. Az extrahált gyanták stb. ezután szokásos módon az oldószer ledesztiltálása révén nyerhe- 70 tők. A fában vagy extrahált növényrosttömegben visszamaradt oldószert ugyancsak könnyen nyerhetjük vissza desztillálással, melyet vákuumban is eszközölhetünk vagy alkalmas folyadékokkal való 75 kiszorítás révén. (Acetont pl. vízzel szoríthatunk ki.)