83892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dispersoidok készítésére

Megjelent 1934. évi j minis hó 15-én. MAÖYAR KIRÁLYI j|gjj|$ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83893. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás dispersoidok készítésére. Plauson's Forschungsinstitut G. m. 1b. H. cég Hamburg-. A bejelentés napja 1921. évi március hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1918. évi augusztus hó 29-ike. Több ismert eljárás irányul arra, hogy szilárd kolloidokból, mint az enyv, gelatin, agar-agar, tragant, gumi, keményítő, dextrin, carragheen-moha, vagy fehér-5 jékből, mint a casein, albumin, haemoglobin, élesztő, vagy cellulose-eszterekből, mint a iormyl-, acetyl-, nitrocelluloseeszter finoman elosztott oldható, vagy oldhatatlan por állíttassék elő. 10 Mindezen eljárásoknál először a kolloid oldatát létesítik, s ebből állítják csak elő a finoman elosztott terméket azáltal, hogv az oldatot olyan folyadékban porlasztják el, mely az illető kolloidot nem oldja. 15 Ezen gyártási módoknak az a hátránya, hogy mindig két folyadékot igényei, még pedig egyiket oldószer, s a másikat dispergálószer gyanánt, mely utóbbiban a kolloidoknak nem szabad oldód-20 niolc, vagy duzzadniok. Gelatinpor előállítására, pl. oldószer gyanánt vizet, dispergálószer gyanánt pedig szénhydrogónt, (benzol, petróleum, kőolaj stb.) szoktak használni. Ilyenkor tehát a két folya-25 dákot egymástól ós a létesített portól kell elkülöníteni, s emellett még az oldószert is tökéletesen és oly módon eltávolítani, hogy eközben a por ne ragadjon újból össze. 80 A jelen eljárás kiküszöböli a kiindulási anyagok előzetes feloldását s a nagyiparban könnyen alkalmazható mechanikus módon létesít linóm dispers porokat, melyek pl. mindennemű használati 35 tárgy gyártására használhatók. Kitűnt ugyanis, hogy ha szilárd kolloidokat kellő mennyiségű olyan folyadékkal, mely az illető kolloidot nem oldja, kellő ideig, közönséges, vagy magasabb 40 hőfokon, ú. n. verő-, kereszt-, peckes-, dismembrátor- vagy hasonló malmokban kezelünk, a kolloidokat rendkívül finom dispersióvá alakíthatjuk, melyek hosszú időn át összetapadás nélkül tartják meg ezen állapotukat, vagyis crganosol-ok 45 gyanánt viselkednek. Ezen hatást azonban csak igen gyoxsjárásií, 300 m-nél nagyobb sebességű malmokban érjük el, melyeknek percenkénti kerületi sebessége célszerűen 2000—3000 m. 50 Iíog'y a szilárd kolloidok ilyen esetben rendkívül magas dispersió-f okkal bíró állapotba mennek át, amely nem tulajdonítható csak őrlési hatásnak, az kitűnik abból, hogy a dispergálószer helyes meg- 55 választása és a megmunkálás kellő tartama esetén a termék végül egy sol jellegzetes sajátságaival bír. A dispers részecskék a dispergálószerben lebegnek s tetszés szerinti elektrolyt hozzáadása 60 révén leválaszthatók. Ajánlatosnak mutatkozott, némely kolloidhoz a megmunkálás közben kismenynyiségű (kb. 1—5%) szappant, vagy az iilető kolloidot oldó, vagy duzzasztó 65 anyagot adni. Ezen anyagok a dispergálást gyorsítják, adagolásuk azonban nem okvetlenül szükséges. Eddig nem volt ismeretes, hogy szilárd kolloidokat (gel-eket) verőmalomban való 70 egyszerű kezelés révén rendkívül finom elosztású, sol-szerű alakba lehessen vinni, még pedig az anyagot nem oldó folyadékokban. A találmány szerinti kezelés nem hasonlítható össze ezen anyagoknak kö- 75 zönséges, lassan járó száraz- vagy nedves malmokban, kollerjáratokon, vagy hengerinalmotkon eszközölt őrlésével, mert ilyenkor soha nem keletkezik kolloidális suspensió. 80