83862. lajstromszámú szabadalom • Építési elem és ezekből készült falazat

— 2 — tüntetve, melyek közül az első, agglomerált építési elemre, a másik pedig zömös építési elemre vonatkozik, melyeket 'közönségjes téglákkal, vagy más építési elemekkel 5 kombinálva is lehet álkalmazni. Az 1. ábra agglomerált tömb alulnézete. A 2. ábra metszet az 1. ábrának A—B vo­nala szerint. A i 3. ábra metszet az 1. ábrának C—D vo-10 nala szerint. A ! 4. ábra nézetben, illetve metszetben töm­bökből készült falazatot tüntet fel. Az 5. ábra téglákból és a találmányt ké­pező építési elemekből készült falazatot 15 láttat nézetben, illetve metszetben. A I 6. ábra két téglákból és egy a találmányt képező építési elemből alkotott falazatnak nézete, illetve metszete. A 7. ábra cyclopsfálból és a találmányt ké-20 pező építési elemekből készült falazatnak nézete, illetve metszete. A 8. ábra egy cyclopsfalból, egy zömökből .épített falból és a találmányt képező épí­tési elemekből alkotott falazatnak nézete, 25 illetve metszete. A találmányt képező építési elemnek, illetve falazatnak első foganatosítási alakjá­nál az (a) agglomerált tömb (1. ábra) bizo­nyos számú kör- vagy ellipszis-harántmet-80 szetű üreggel van ellátva, melyek a tömb vastagsági irányában soronkint egyenlete­sen növekednek. Az első sorban (c) kör­harántmetszetű üregek vannak elrendezve, melyeknek átmérője pl. 30 mm; a követ­.35 kező sorokban a (d, dl, d2) üregek vannak elrendezve, melyeknek mérete: a tömb vas­tagságának irányában 5—5 mm-rel növek­szik úgy, hogy az utolsó sor üregeinek harántmetszetei oly ellipszisek alakjával 40 bírnak, melyeknek kis átmérője 45 mm. Ezen üregek az agglomerált vagy zömök­ből épített tömbnek előállításakor képez­tetnek ki megfelelő magok segélyével; az üregek az építési elem felületén kis nyí-45 lásokban végződnék, melyeket a tömbök­nek egymásra helyezése után (4. ábra), vagy a közbehelyezett (f) habarcsréteggel vagy magukkal az eltöltan elhelyezett töm­bökkel zárunk le. Elkként az üregek a 50 tömbök magasságán végigterjednek ugyan, de egymással a falazatnak egész magassá­gán át nem közlekednek. Hűtőházaknál, sörfőződéknél, stb. a ta­lálmányt képező falazat a (g) védőfal alák­.55 jában (5. ábra) képezhető ki a közönséges téglákból alkotott, vagy a cyclopsszerűen épített (h) falazat számára (7. ábra). A védőfal tetszőleges anyagból készülhet ma­gok segélyével, amikor is 0.50—1 m-ig terjedő közökben az (i) lezáró rétegekről 60 (5. ábra) gondoskodunk. Ugyanígy járunk el, ha a védőfal két közönséges falazat között van elrendezve (6. és, 8. ábra). Megjegyzendő, hogy a legvékonyabb lég­párnák, melyek a falazat külső, tehát az 65 idő viszontagságainak kitett határfelületé­hez legközelebb vannak elrendezve, a fa­lazatnak struktúráját nem szakítják meg, míg a legfontosabb szerep a falazat belső határfelülete felé eső légpárnáknak jut. 70 A találmányt képező építési elemnek li­kacsossága ekként kívülről befelé növek­szik, miáltal a falazatnak belső határ­felülete, érintkezvén az épület meíleg helyi­ségeivel, ezen helyiségek meilegét közli a 75 legvastagabb légpárnákkal és az ezeket kö­rülvevő anyaggal, amikor is egyúttal' megakadályozza a melegnek a falazat kül­seje felé hatolásá't; ekkor az építési elem közepe táján úgyszólván neutrális zóna ke- 80 letkezik, mivel a kapillaritás azon az olda­lon a leghatá'lyiosabb, amelyen a hőmér­séklet kisebb és mivel a külső, meg nem szakított falrész, az üregek legelső soráig, a nedvességet felveszi; a hőelvezetés ebben 85 a részben történik, mely hőelvezetés, a nedvességnek a szabad levegővel érintkező falon végbemenő elpárolgás,a révén, még fokoztatik; a nedvesség az első sor üregei közötti tömör falrészekbe hatol és ezeken 90 át az első és a második üregsor közötti tö­mör falrészekbe szívódik. A második üreg­sortól kezdve a fal anyagának tömörsége mindinkább csökken, mivel az üregek a fal közepe felé nagyobbodnak úgy, hogy 95 a nedvesség visszatartatik és nem terjed tovább és a tömörebb, külső falrész felé vonzatik, mely a nedvességvezetés és az el­párolgás folytán hűttetik. Éppígy, az épí­tési elemek belső határfelülete révén, a 100 legfontosabb légpárnákkal közölt hő is fő­leg az ezen határfelületekkel szomszédos részben tartatik vissza és csak csökkenői mértékben hatol beljebb aniélkül, hogy az építési elem külső határfelületével szom- 105 szédos részeket el tudná érni. Ily körül­mények között a légpárnáknak konkrét méretei nagy szerepet játszanak; vastagsá­guk 30—45 mm között váltakozzék, mely méretnél a gyakorlati tapasztalat szerint 110 hatályosságuk a legnagyobb. A jelen találmányt képező építési elem­ből készült falazat, a jó szigetelés mellett, az üregek kör- vagy ellipsis-harántmetszete következtében, igen nagy nyomó szilárd- 115

Next

/
Thumbnails
Contents