83851. lajstromszámú szabadalom • Vasbetonból való főző- és fűtőkályha

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI RIRÓSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 83851. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Vasbetonból való fűtő és főzőkályha. Kern Arthur építőmester Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1921. évi március hó 24-ike. Ausztriai elsőbbsége 1920. évi január hó 13-ika. A találmány szerinti kályhaszerkezet célja a jelenleg nehezen beszerezhető cserép- vagy vaskályháknak könnyebben előállítható vasbetonkályhákkal való pótlása. 5 A mellékelt rajzon a találmány tárgyának két példaképpeni foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábrán a találmány szerint kiképezett szobakályha látható oldalnézetben. A 0 2. ábra ezen kályhának függélyes metszete. A 3. ábra vízszintes metszet. A kályha egy- vagy többrészű alépítményből, a jelen példában (al, a2) alépít-5 ményből és több (b, c, d, e) felépítményrészből áll, amelyeknek száma a szükséghez képest növelhető vagy csökkenthető. A felépítményrészek mindegyikét, különkülön drótbetétek behelyezése mellett, kü-0 lön szétszedhető héjazatban, a betoncsövekhez hasonlóan döngöljük. E részeket agyagból vagy más tűzálló anyagokból való védőbéléssel láthatjuk el. A felépítményrészek csatornákat vagy átjárókat !5 tartalmaznak, amelyek helyes összeállításánál a szükséges füsthuzamcsatornákat szolgáltatják. A felépítményrészek előállítása, mint könnyen belátható, igen egyszerű és mintiO hogy azok egységes darabok gyanánt készíthetők, a kályha felállítása is sokkal egyszerűbb, mint sok kis cserépből álló kályháé. Minthogy tehát a kályha egyes részeinek előállítása jóval egyszerűbb és 55 olcsóbb, mint a cserepeké és az összeállítás is egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban foganatosítható s szakavatottabb munkásokat sem igényel, ennélfogva az ily vasbetonkályha költségei lényegesen alacsonyabbak, mint az ugyanolyan telje- 40 sítményű cserépkályháké. A kályha fűtő- és hőtárolóképessége sem rosszabb, mint a cserépkályháké, nemkülönben a tartóssága is, különösen a tüzelőtérnek ós a füsthuzamcsatornáknak 45 tűzálló anyaggal való kibélelése mellett legalább oly nagymérvű, mint a cserépkályháké. Egyebekben a kályha, a cserépkályhákhoz hasonlóan, alakítható és hasonló be- 50 rendezésekkel látható el. A (b) rész az (f) főzőkamrát, a (c) vagy (d) rész pedig a bő (g) víztartályt, illetve a (h) melegítőkamrát tartalmazza. Ha a kályha főleg fűtésre van szánva, úgy az 55 imént említett beépített részek egészen vagy részben elmaradhatnak: ez esetben az üregeket egyoldalú, vagy mindkét oldalon nyitott fűtőfülkék gyanánt képezzük ki. Az (al, a2) alépítmény az i(i) hamu- 60 teret, a (k) rostélyt és az (1) lángesövet tartalmazza. Az alépítmény magassága és kiképzése az alkalmazandó tüzelőanyagokhoz igazodik. A 2. ábrán tetszőleges tüzelőanyagok, bármely fajtájú szén, fa, tőzeg 55 stb. eltüzelésére szolgáló vízszintes rostély van feltüntetve. A rostély azonban rézsútos rostély gyanánt is kiképezhető, továbbá az egész alépítmény tűzálló kövekből tűzálló habarcsban is felfalazható. 70 Egyebekben a kályha szerkezeti és alaki kiképzése tetszőlegesen módosítható. Szabadalmi igények: 1. Fűtő- vagy főzőkályha, jellemezve azáltal, hogy az egészben vagy részben 75