83807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az ammoniák katalitos szintézoiséhez való kontaktusmassza előállítására

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÍII1 JHHHE SZABADALMI BTCÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 83807. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás az ammóniák katalitos szintéziséhez való kontaktusmassza előállítására. Dr. Harter János vegyész Würzburg-és Oehlricli György kereskedő Berlin-Wilmersdorf. A bejelentés napja 1921. évi május hó 18-ika. Az ammóniák katalitos szintézisénél rczott módon adagoljuk a megolvasztott ÍO eddig használatos kontaktusmasszáknak vashoz, amikor is mindenekelőtt arra kell az volt a hátrányuk, hogy a gázok; ha- ügyelni, hogy a könnyen redukálható tása alatt csakhamar megváltoztak úgy, oxidok is védve legyenek bizonyos mér-5 hogy katalitos hatásosságuk alábbhagyott tékben a nitrogén-hidrogén elegy redukáló vagy megszűnt. A masszák gyakran hatásától. 45 porrá hullottak szét, összezsugorodtak • Ilyen ikontaktusmasszák előállításánál vagy kontaktusmérgeket vettek fel. legcélszerűbben a következőképen járunk Gyakran pedig nem kívánatos kémiai el: Megolvasztunk, pl. vasat, kis adagok-10 változásokat Szenvedtek, amiennyiben ban egy kissé kivájt tűzálló samottéglá­oxidos alkotórészeik redukálódtak, vagy ban, hidrogén-oxigénlánggal, ahol is tet- 50 más alkotórészeik oxidálódtak. szésünk szerint akár az oxigént, akár a Ezen hátrányok különösen vaskatalizá- hidrogént. túlsúlyban tarthatjuk. A lán­torok alkalmazásánál jelentkeztek. Ezek got úgy irányítjuk, hogy a vassal egyide-15 elkerülése a célja jelen találmánynak. jűleg a samottégla egy részét is megol-A találmány értelmében a katalizátoro- vasztjuk. így két réteg megömlesztett 55 kat úgy állítjuk elő, hogy pl. vasat egy massza képződik ós pedig a nagyobb faj­vagy több oly oxiddal, melyek hidrogén- súlyú vasból és a kisebb fajsúlyú ömlesz­nel nem, vagy csak nehezen redukálha- tett samottból. Ezt a két, cseppfolyósra 20 tők, továbbá oly harmadik anyaggal, olvadt részt erőteljes keveréssel bensőn mely mázat képes létrehozni, oxidálóan összekeverjük egymással. Az így megöm- 60 ömlesztünk. Az ekkor képződő máz bizo- lesztett masszába folytonos keverés mel­nyos fokig védi a bele burkolt anyagot a lett fémoxidokat, mint pl. molibdén, wol­gyors pusztulástól. A katalitosan ható fram, titán, vanádium, tórium, magné-25 alkotórészeket feloldott alakban tartal- zium, vagy más oxidokat, mint szilicium­inazza és ennek követkfeztébeii, klatalizá- oxidot adagolunk, míg csak az ömleszték 65 tor gyanánt működik. részben teljesen telítve nincs vele. Elő-A mázképző anyag itt mindenek előtt nyösen emellett könnyebben redukálható , hőszigetelőanyag gyanánt hat és elejét oxidokat is adagolunk, mint rézoxidot. 80 veszi annak, hogy a képződött ammóniák Az oxidok adagolása után az egész masz­hirtelen túlhevüljön és ennek következté- szát a megmerevedésig erőteljesen ke- 70 ben részleges bomlást szenvedjen. verni kell. Meglepő módon kitűnt már most, hogy Az így előállított kontaktusmassza tu­k'ülönösen, 'hatásos kontaktusanyagot ka-i lajdonkép két részből áll: egyrészt öm-85 punk, ha egymás mellett oly oxidokat, lesztett tiszta vasból és vasoxidból, me­melyek hidrogénnel nem, vagy csak nehe- lyek úgyszólván a kontaktushordozót al- 75 zen és olyanokat, amelyek valamivel kotják, másrészt a vas, molibdén és más könnyebben redukálhatok, együttesen al- elemek (mint oxigén vagy a samott­kalmazunk és ezeket bizonyos meghatá- massza sziliciuma, stb.) vegyületeiből,

Next

/
Thumbnails
Contents