83805. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok, főleg tőzeg elgázosítására, illetve kokszolására és az eközben felszabaduló melléktermények hasznosítására

— 2 — azáltal tarthatjuk be gazdaságosan, hogy egyszerűen regenerált gázmeleget vezetünk át az egész elgázosítandó rétegen., vagy legalább is annak egyes részén. Az 5 eljárás oly gazdaságos, hogy még nitrogénben szegény tüzelőanyagok elgázosításánál is kifizetődik az ammoniatermelés. Legalacsonyabb elgázosítási hőmérséklet alatt ez a hőmérséklet értendő, melyen a 10 fejlesztett gázok az elgázosítási réteget elhagyják. Kitűnt, hogy az iszaptőzeg és a barnaszén (subfossiliák) ammoniaképződésének legmagasabb hőmérséklete az őskátrány-15 képződési hőmérséklet legmagasabb határával esik össze, melyet még legkedvezőbb kátrányképződési hőmérsékletnek nevezünk, mivel mindkettő 550—600° C-t tesz ki. 20 Ez a körülmény lehetővé teszi, hogy nemcsak ammónia, hanem a petróleumhoz hasonló kátrány tekintetében is legnagyobb hozadékot kapjuk azáltal, hogy az említett subfossiliáknak összes nitrogén-25 és kátránytartalmát, gőz közreműködésével foganatosított elgázosításnál vagy kokszolásnál oly hőmérsékleten engedjük elillanni, mely nem száll alá az elgázosí -tandó anyag ammoniaképzödési hőmér-30 sókletének alsó határa alá és nem emelkedik a legkedvezőbb kátrányképződési hőmérséklet fölé, tehát iszaptőzegnél 100— 500° C-ig, tószegnél 200/250°-tól 550,/600°-ig és barnaszénnél 250/350°-tól 600° C-ig 35 terjed. Az oxygénben gazdag subfossiliák öszszes nitrogén- és kátránytartalmának elillanáFU 550/600° C-ig való felhevítésénél kevesebb időt, még pedig egy órát igényel 40 és azonkívül kiadósabb és értékesebb kátrányhozadékokat is szolgáltat, ha a hevítést forgókemencékben végezzük és az elgázosítandó anyagot apró, szemcsés darabokban adagoljuk. Ezzel szemben pl. az 45 ellenáramú generátor rendszerén alapuló elgázosító-keinencében foganatosított elgázosítás vagy kokszolás mintegy két óráig vagy annál is tovább tart. Különösen gazdaságossá válik a már is.50 mertetett eljárás, ha nyomással foganatosított elszenesítés útján víztelenített tőzeggyepet használunk az elgázosításra vagy kokszolásra. Erre a célra alaktőzeget alkalmazunk, melyet legalább részben kö-55 tőképes nyerstőzegből kötőprésen állítottunk elő, pl. kötőképes nyerstőzegből és nem kötőképes tőzegből és ezt követőleg a sajtolt darabokat, részben víztelenített állapotban, lazán feltöltve, hosszabb ideig, célszerűen több hónapig hányókban 60 (ilalde) való tárolásnak (hányókban való elszenesítésnek) vetünk alá. Erre a célra az afonnatőzeg igen alkalmasnak bizonyul. A nyomással foganatosított elszenesítés nemcsak ,a tőzeg víztartalmát, hanem fi5 struktúráját is teljesen egyenletessé teszi és megfosztja a tőzeget attól az elgázosítási szempontjából igen káros tulajdonságától, hogy hevítéskor pépes lesz. A tőzegkokszolás szempontjából az eljárás azzal 70 a nagy előnnyel jár, hogy tőzeggyepből is állíthatunk elő magas kemencében alkalmazható tőzegkokszot, melybe a tőzegtelep mqhafedőjét is beledolgozzuk. Szabadalmi igények: 75 1. Eljárás nitrogéntartalmú tüzelőanyagok, főleg tőzeg elgázosítására, illetve kokszolására és az eközben felszabaduló melléktermékek hasznosítására, jellemezve azáltal, hogy a fejlesztett gázok 80 elvezetési hőmérsékletét azáltal tartjuk az elgázosítandó anyag számára legkedvezőbb ammoniaképzödési hőmérséklet alsó határa alatt, hogy az el" gázosítandó anyagon, vagy legalább is 85 kevésbbé forró rétegein oly forró gázokat vezetünk át, melyek gőznek az elgázosítandó anyag fölötti elvezetése útján keletkeztek és kondenzálható .alkatrészeik leválása után, regeneráto- 90 rokban vagy rekuperatorokban magas hőfokra hevítettek. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás fo ganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a fejlesztett gáztartalmú gázok 95 kiáramlási hőmérséklete egyrészt nem csökken az elgázosítandó anyag" legalacsonyabb ammoniaképzödési hőmérséklete alá és másrészt, hogy az elgázosítandó anyagot legfeljebb 550—600° C 100 hőmérsékletre hevítjük és a fejlesztett gőztartalmú • gázokat azokból alacsonyabb hőmérsékletű terekbe vezetjük. 3. A 2. alatti igényben védett eljárás, jellemezve forgó kemencék alkalmazása 105 által. 4. Az 1—3. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy az elgázosítás és kokszolás kiindulási anyaga legalább részben kötő- no képes nyerstőzegből álló, kötőképes formatőzeg, melyet részben víztelenített állapotban, lazán feltöltött hányóban hosszabb ideig tárolunk. Pallas nyomda, Budapest. 83811