83770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás finom ércből tüzi kovandfogyatékokból és effélékből készült laza csomók megszilárdítására aknakemencékbe való zsugorító égetéssel

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83770. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás finomércből, tűzi kovandfogyatékokból és effélékből készült laza csomók megszilárdítására aknakemencében való zsugorítóégetéssel. Gíesecbe Károly mérnök Bad-Harzburg. A bejelentés napja 1922. évi április hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1915. évi augusztus hó 11-ike. Finomércből, torokporból, tűzi kovand­fogyatékokból és effélékből készült tég­láknak zsugorító égetésekor, mely a nagyolvasztóban leendő további Ikezelé­ö sük céljából szükséges megszilárdítá­sukra szolgál, azt tapasztaltuk, liogy a^ égetéshez használt kokszdarabok vagy más erre alkalmas sovány szenek (an­thracit) hamujának befolyása a gyárt-10 mányra némi hátrányokat von maga után. A gyors kemencejárás céljából fontos, hogy az adag lehetőleg gázáteresztő le­gyen, amit, ismert módon, durva darabos 15 koksz használatával érnek el. Azonban a koksznak az adagban így előidézett elhe­lyezkedése a hamumaradványnak igen egyenlőtlen elosztását eredményezi, te­kintve, hogy többnyire az érc súlyának 20 8—10%át kitevő súlyú kokszra van szük­ség. A hamumaradvány azonban az adag­nak szomszédos, vasdús részeivel higan­folyó vasoxidul (vagy vasoxid) siliká­tokat alkot, melyek fészkekben fordulnak 25 elő az adagban. A csaknem valamennyi kokszfajtának nagy kovasavtartalma az említett jelenséget rendkívül zavaróvá teszi, mert a könnyen olvadó helyeken a zsugorítandó gyártmánynak nem cskk 30 nagyobb mértékű összeállása keletkezik, hanem a gyártmány azonkívül, az ilyen helyek környezetében, a messzemenő el­iivegcsedés miatt, alkalmatlanná is válik a nagyolvasztóban való közvetett reduk-35 ciöra. j A jelen találmány célja ennek a hát­ránynak megszűnteiében áll. Az új eljárás abból áll, hogy lehetőleg kis darabnagyságú kokszot vagy szenet használunk a téglák vagy az egyéb alakú 40 laza finomérc- stb. csomók közt. Ezáltai a hamu, a szén kiégetése után, a csomók­nak jóval nagyobb felületét támadja meg, úgy hogy a zsugorítóművelet, a ve­gyileg ható kovasav folytán, kedvező ér- 45 telemben megkönnyíttetik, de a fent em­lített hátrányokkal bíró folyékony salak még nem képződhetik. Az eljárás főleg akkor előnyös, ha az égetés úgy történik, hogy nagy hőfok 50 alkalmazásával, tehát az adagra gyors behatás és gyors lehűtés útján, még na­gyobb mértékben nem zsugorodott magot kívánunk elérni már zsugorodott masz­szából álló szilárd kéreggel. Ez esetben a 55 hamu jó eloszlása a könnyen zsugorodó kéreg képződését megkönnyíti anélkül, hogy egyik tégla a másikkal egységes tömeggé olvadna össze, mert ez a jelen­ség csak a hamunak egyes helyeken na- 60 gyobb mértékben való összegyűlése ese­tén fordul elő. A finom tüzelőanyag egyenletes elosz­tása az adagban még egy másik, a jó kemencejárás szempontjából igen lénye- 65 ges előnyt is nyújt. Az aknakemencébe bevezetett darabok (téglák stb.) ugyanis aránylag csekély szilárdságúak. Ha már most ezek a darabok nagyobb méretű éles szélű kokszdarabokon nyugosznak, aminőt 70 pl. kupolókemencék üzeméhez használnak, akkor az ércrészek széttöredeznek és ezzel elzárják a léghuzamot. Ezzel szemben apró darabos kokszdara beadagolása a hé zagoknak bizonyos mértékű kitöltését 75 eredményezi, úgy hogy az érctéglák az

Next

/
Thumbnails
Contents