83697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvdús tömeg takarmánynak elektromoos árammal való tartóssátételére

— 2 — szöbölve. Az eljárás teljesen független a feldolgozandó növények víztartalmától és érettségtől, nem jár tápanyagveszteség­gel és a fehérjék elbontásával. Egyéb-5 ként is egyszerű és nem kíván képzett kezelőszemélyzetet. Az eljárás lényege a következő: - A takarmányt mindenekelőtt tartá­ny okba, silosba raktározzuk, amely tar-10 tányok falai villamos szigetelőanyagból készültek. Az egyik pólust a tartány fenekében képezzük ki, a másik pólust pedig a tartány fedelében, amely mozgat­ható. A berendezéshez tartozik természe-15 tesen egy kis kapcsoló készülék a meg­felelő mérőkészülékekkel együtt. A vezetőképessé tett növényeket a nyi­tott tartányba betömjük és a fedél — a felső pólus — ráhelyezése után az ára-20 mot bekapcsoljuk. Ha a szikkadás követ­keztében utántöltés válik szükségessé, úgy a fedelet ismét leemeljük, töltünk és újra áramot bocsátunk a tartányba. Ezt mindaddig ismételjük, míg a tartány tel-25 jesen meg nem telik. Mint áram a hálózatokban általánosan szokásos feszültségű és neriodusu áramok alkalmazhatóak. Ismeretes, hogy friss nö­vények az áramot nem vezetik. A nö-30 vényepidermis váladékai a viasz, vala­mint a szőrök, szigetelő hatással bírnak; ugyancsak szigetel a sok kis légköz is, amely a tömegben kialakul. Éppen ezért alkalmaznak a villamos gyümölcskon-35 zerválásnál is villamos vezetőbetéteket, ú. n. elektrolyteket. Ilyenek lehetnek a szénpor, cukoroldat, vagy más hasonló. A jelen eljárásnál ilyen elektrolyteket nem alkalmazunk, hanem magát a növénytes­íO tet tesszük jó vezetővé. Minden növény­ben jó vezetők a nedvcsatornák és a je­len eljárás szerint ezeket használjuk fel. Azon célból, hogy az áram ezen csator­nákat elérje, a növényeket összezuzzuk, 4b törjük, vagy szakítjuk, esetleg pogácsáz­zuk. Ezen megmunkálás következtében a növénytömeg vezetővé válik. A betöltött massát a födéllel vezetői érintkezésbe hoz­zuk és az áramot bekapcsoljuk. Az áram 50 amely már most az egész tömegen átfo­lyik, úgy a növénysejtek, mint a bakté­riumok életműködését mindenütt meg­akasztja. Miután az átáramlott ianyag tekintélyes ellenállással bír, hő fejlődik, 55 amelyet az áramerősség szabályozása ál­tal 45°—-50° C-ra emelünk, amidőn a nö­vénysejtek elhalnak és az enzymek ha­tástalanokká válnak. A tömeg mindjob­ban összeszikkad, kisebb térfogatra esik és a benne rekedt levegőt kiűzi. Ebben © az állapotban a vezetőellenállás minimá­lis; értékeinek ezen folytonos csökkenését a mérőműszereken ellenőrizve a konzer­válás foka megállapítható. Különös előnye ezen eljárásnak az ed- 6 digelé ugyanezen célra alkalmazott eljá­rásokkal szemben, hogy rendkívül kedve­zőek a melegedési viszonyok. A növény­tömeg tudvalevőleg telve van hajnalvé­konyságú légesatornákkal és éppen ezért 7 igen rossz hővezető. A silosok mestersé­ges felmelegítése gőz, hőlég és más egyéb módokon ez okból nem is vezetett a kí­vánt eredményre, mert a silosban felhal­mozott növénytömeg említett porozus 7 volta miatt a hőt nem vette fel. A jelen eljárásnál azonban az egész tömeg meleg­vezetőképessége nem játszik szerepet, mert a villamos áram minden egyes nö­vénysejtet külön-külön melegít fel és a í felmelegedés nem a hővezetés útján tör­ténik. További előnye a jelen eljárásnak, hogy nem kell külön légmentes elzárásról gon­doskodnunk. Mindaddig míg utántöltés ( szükséges a levegőt az utántöltött réteg zárja el; ha pedig a tartány megtelt, akkor a levegő a legfelső réteget oca. 1 cm mélységben megbontja és ez a megbontott réteg képezi a legtökéletesebb légmentes ; elzárást. Hogy villamosság segélyével organikus anyagok konzerválhatók, az már régebb idő óta ismeretes tény. Nevezetesen isme­retesek oly sterilizáló eljárások, amelyek villamosság alkalmazásával húst, gyü­mölcsöt, italokat stb. konzerválnak. Ezen eljárások két csoportra oszthatók. Az egyik a gyöngeáramú csoport, a másik a nagyfeszültségű eljárások csoportja, amelynél magas frekvenciájú induktiós áramokat sok esetben Teslaáramokat al­kalmaznak. Az első eljárásnál a két pólus közé szénporba ágyazott anyagot vakú­umban egy gyenge egyenáramú körbe kapcsolják. Vagy pedig ugyancsak ezen elijárás szerint a konzerválandó fiúst, gyümölcsöt stb. egy edénybe rakva a ré­szek közötti tereket cukoroldattal töltik ki és az edényt egy ugyancsak gyenge egyenáramú körbe kapcsolják. Ezek az ismert eljárások a jelen találmány tár­gyának újdonságát nem érintik, mert kü­lönleges vezető segédanyagokat alkalmaz­nak, amilyenek a jelen eljárásnál ki van­nak küszöbölve. Ezenkívül a jelen eljá-

Next

/
Thumbnails
Contents