83697. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvdús tömeg takarmánynak elektromoos árammal való tartóssátételére
— 2 — szöbölve. Az eljárás teljesen független a feldolgozandó növények víztartalmától és érettségtől, nem jár tápanyagveszteséggel és a fehérjék elbontásával. Egyéb-5 ként is egyszerű és nem kíván képzett kezelőszemélyzetet. Az eljárás lényege a következő: - A takarmányt mindenekelőtt tartány okba, silosba raktározzuk, amely tar-10 tányok falai villamos szigetelőanyagból készültek. Az egyik pólust a tartány fenekében képezzük ki, a másik pólust pedig a tartány fedelében, amely mozgatható. A berendezéshez tartozik természe-15 tesen egy kis kapcsoló készülék a megfelelő mérőkészülékekkel együtt. A vezetőképessé tett növényeket a nyitott tartányba betömjük és a fedél — a felső pólus — ráhelyezése után az ára-20 mot bekapcsoljuk. Ha a szikkadás következtében utántöltés válik szükségessé, úgy a fedelet ismét leemeljük, töltünk és újra áramot bocsátunk a tartányba. Ezt mindaddig ismételjük, míg a tartány tel-25 jesen meg nem telik. Mint áram a hálózatokban általánosan szokásos feszültségű és neriodusu áramok alkalmazhatóak. Ismeretes, hogy friss növények az áramot nem vezetik. A nö-30 vényepidermis váladékai a viasz, valamint a szőrök, szigetelő hatással bírnak; ugyancsak szigetel a sok kis légköz is, amely a tömegben kialakul. Éppen ezért alkalmaznak a villamos gyümölcskon-35 zerválásnál is villamos vezetőbetéteket, ú. n. elektrolyteket. Ilyenek lehetnek a szénpor, cukoroldat, vagy más hasonló. A jelen eljárásnál ilyen elektrolyteket nem alkalmazunk, hanem magát a növénytesíO tet tesszük jó vezetővé. Minden növényben jó vezetők a nedvcsatornák és a jelen eljárás szerint ezeket használjuk fel. Azon célból, hogy az áram ezen csatornákat elérje, a növényeket összezuzzuk, 4b törjük, vagy szakítjuk, esetleg pogácsázzuk. Ezen megmunkálás következtében a növénytömeg vezetővé válik. A betöltött massát a födéllel vezetői érintkezésbe hozzuk és az áramot bekapcsoljuk. Az áram 50 amely már most az egész tömegen átfolyik, úgy a növénysejtek, mint a baktériumok életműködését mindenütt megakasztja. Miután az átáramlott ianyag tekintélyes ellenállással bír, hő fejlődik, 55 amelyet az áramerősség szabályozása által 45°—-50° C-ra emelünk, amidőn a növénysejtek elhalnak és az enzymek hatástalanokká válnak. A tömeg mindjobban összeszikkad, kisebb térfogatra esik és a benne rekedt levegőt kiűzi. Ebben © az állapotban a vezetőellenállás minimális; értékeinek ezen folytonos csökkenését a mérőműszereken ellenőrizve a konzerválás foka megállapítható. Különös előnye ezen eljárásnak az ed- 6 digelé ugyanezen célra alkalmazott eljárásokkal szemben, hogy rendkívül kedvezőek a melegedési viszonyok. A növénytömeg tudvalevőleg telve van hajnalvékonyságú légesatornákkal és éppen ezért 7 igen rossz hővezető. A silosok mesterséges felmelegítése gőz, hőlég és más egyéb módokon ez okból nem is vezetett a kívánt eredményre, mert a silosban felhalmozott növénytömeg említett porozus 7 volta miatt a hőt nem vette fel. A jelen eljárásnál azonban az egész tömeg melegvezetőképessége nem játszik szerepet, mert a villamos áram minden egyes növénysejtet külön-külön melegít fel és a í felmelegedés nem a hővezetés útján történik. További előnye a jelen eljárásnak, hogy nem kell külön légmentes elzárásról gondoskodnunk. Mindaddig míg utántöltés ( szükséges a levegőt az utántöltött réteg zárja el; ha pedig a tartány megtelt, akkor a levegő a legfelső réteget oca. 1 cm mélységben megbontja és ez a megbontott réteg képezi a legtökéletesebb légmentes ; elzárást. Hogy villamosság segélyével organikus anyagok konzerválhatók, az már régebb idő óta ismeretes tény. Nevezetesen ismeretesek oly sterilizáló eljárások, amelyek villamosság alkalmazásával húst, gyümölcsöt, italokat stb. konzerválnak. Ezen eljárások két csoportra oszthatók. Az egyik a gyöngeáramú csoport, a másik a nagyfeszültségű eljárások csoportja, amelynél magas frekvenciájú induktiós áramokat sok esetben Teslaáramokat alkalmaznak. Az első eljárásnál a két pólus közé szénporba ágyazott anyagot vakúumban egy gyenge egyenáramú körbe kapcsolják. Vagy pedig ugyancsak ezen elijárás szerint a konzerválandó fiúst, gyümölcsöt stb. egy edénybe rakva a részek közötti tereket cukoroldattal töltik ki és az edényt egy ugyancsak gyenge egyenáramú körbe kapcsolják. Ezek az ismert eljárások a jelen találmány tárgyának újdonságát nem érintik, mert különleges vezető segédanyagokat alkalmaznak, amilyenek a jelen eljárásnál ki vannak küszöbölve. Ezenkívül a jelen eljá-