83641. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áramú gépek és készülékekek számára való tekercselés, melynek elemei egymástól elszigetelt, párhuzamosan kapcsolt rézveretekből állanak

— 141 — nak és nagy mértékben kívánatos, hogy az (M)-értékek különösfélesége kiegyen­lítessék, anélkül, hogy a tekercselések előállítása lényegesen megnehezíttetnék. 5 Ezt a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a részvezetőknek azt a csoport­ját, mely a menetet alkotja, először min­den elcsavarás nélkül a hornyok alsó és középső részén tekercseljük, azután egy-10 szeri elcsavarást végzünk, oly módon, hogy a részvezetők sorrendje a horony felső részében megfordított legyen. A ta­lálmánynak a leírt, három menetből álló csévében való alkalmazásánál az (a, b, c, 15 d) részvezetők sorrendjének megtartásá­val először az első és a második meneten megyünk végig ós azután: a részvezetők­nek fordított (d, c, b, a) sorrendjében a harmadik menetbe megyünk át. Ily mó­!0 don a 7. ábrán látható elrendezést, kapjuk. Ha itt újból az egyes részvezetők (M)-ér­tékeit kiszámítjuk, azáltal, hogy a réteg­számok négyzeteit összeadjuk, akkor a) (12 + 52 + 122) 2 = 340 15 b) (22 + 62 + 112) 2 = 322 c) (32 + 72 + 102) 2 = 316 d) (42 + 82 + 92) 2 = 322 Mmin Mmax 316 340 = 0-93 Látjuk tehát, hogy ez az: elrendezés gya­korlatilag ép oly jó, mint az, amelyet az összes tekercselésfejek megfordításával ér­tünk el, minthogy Mmin :0 93. Mmax Ha négy menetből álló csévénk van, 15 akkor hasonló módon végezzük a rész­vezetők sorrendjének a harmadik menet után való megfordítását. Csévénként öt menetnél a megfordítás a harmadik vagy a negyedik menet után történhetik. A 10 megfordítás helye célszerűen a tekercse­lésfejben fekszik, de magában a horonyban is el lehet rendezve. A megfordítás eszkö­zei gyanánt az egymással összecsavart ru­daknak ismert elrendezései is szolgálhat-6 nak. A leírt eljárást minden további nél­kül csévesorozatnál, valamint hornyonként több rúdból álló rúdtekercselésnél is alkal­mazhatjuk. Ha pl. hornyonként három rúddal és négy-négy párhuzamosan kap-0 csolt részvezetékekkel bíró rúdtekercselé­stink van, amikor is a horonyban a rész­vezetőknek az 5. ábrán látható elrendezését kapjuk, akkor a rudakat részvezetőkből álló kengyelek segélyével oly módon lehet 5 egymással összekötni, hogy mindenkor a horonynyílással szomszédos rúd az azt ké­pező részvezetők sorrendjére vonatkoztatva a két alsó rúdhoz képest meg van fordítva. Emellett mindenkor vagy az alsó rudak közül kettőn és azután egy felső rúdon me- 60 hetünk át, vagy pl. először egy fázis vala­mennyi hornyának két alsó rúdján és az­után a részvezetők sorrendjének megfordí­tása után a megfelelő felső rúdon lehet át­menni. Azonkívül sok más kombináció is 65 lehetséges és a leírt eljárás számos isme­retes tekercselésnél alkalmazható. Végül a találmány értelmében olyan, áramkiszorítástól mentes rúdat is állítha­tunk elő, amelynek részvezetői mindkét 70 végükön egymással össze vannak kötve. Ha például tizenkét párhuzamos rész­vezetőből álló rudat veszünk fel, amint azt a 8. ábra keresztmetszetben mutatja, akkor ebben két elcsavarási pontot rendez- 75 hetünk el, melyekben a részvezetők hely­zetcseréje következik be olyképen, hogy a 9. ábrán feltüntetett elrendezést kapjuk, ahol tizenkét részvezető négy-négy rész­vezetőből álló három csoportba van össze- 80 foglalva. A (I) csoport, mely a (a, b, c, d) részvezetőkből áll, a 9. ábrán vastagabb vonalakkal van jelölve. Ez a csopor<t a (a, b, c, d) sorrend megtartásával balról kezdve először a horony legalsó részén és 85 azután annak középső részén halad át. Ez­után a sorrend megfordul, amikor is a (I) csoport a vasmag hosszának utolsó har­madában a horony legfelső részén halad át a (d, c, b, a) sorrendben. Ha a (II) és (III) 90 csoportok elrendezését tekintjük, azt lát­juk, hogy az ,a (I) csoportéval teljesen egyenértékű, amennyiben a részvezetők mindezen esetekben minden egyes rész­vezetőcsoportban a horonymagasság alsó 95 és középső harmadában ugyanazon, a felső harmadban ellenben a fordított sorrendet követik. Ha most ezen rúd egyes rész­vezetői számára az M-értékeket a réteg­számok négyzeteinek összegéből kiszámít- 100 juk, azt látjuk, hogy ezek gyakorlatilag véve egyenlők. Ugyanis a) 12 + 52 + 122 = 170 b) 22 + 6' + IP = 161 c) 32 + 72 + 102 = 158 105 d) 42 + 82 + 92 = 161 e) 52 + 122 + l2 = 170 f) 62 + ir+ 22 = 161 g) 72 + 102 + 32 = 158 h) 82 + 92 + 42 = 161 no i) 92 + 42 = 82 + 161 k) 102 + 32 + 72 = 158 1) ll2 + 22 + 62 = 161 m) 122 + l2 -r 52 = 170

Next

/
Thumbnails
Contents