83613. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés poralakú tüzelőanyagokhoz

_ 2 — és a (16), valamint (17) csövek viszonyla­gos elrendezése folytán a bevezetett le­vegő áram két részre oszlik. A külső (16) cső csak levegő tovavezetésére szolgál, 5 míg a belső (17) csövön! át a tüzelőanyag és az ezzel elegyedett levegő megy ke­resztül. A fúvókák, a (3) tüzelőtér (21) oldal­falaiban, közel a boltozat vállaihoz van-10 nak elhelyezve és pedig előnyösen azokon a helyeken, ahol a boltozat az oldalfalak­kal érintkezésbe jut. A fúvókák elhelye­zése emellett olyan, hogy a két levegő­áramot befelé, lefelé és hátrafelé irányít-15 ják, amint azt a rajzokon a különböző nyilak mutatják. A fúvókák környezeté­ben a (22) párkányok vannak, hogy a fú­vóka szájrésze mindenütt tűzálló kövek­kel legyen körülvéve és azt a tüzelőtér 20 hője meg ne támadhassa. Amint az I. AS 3. ábrából látható, a fúvókák párosával vannak elrendezve és egymással szemben állanak, hogy a légáramok a fúvókák el­hagyása után egymással szembe kerülje-2b nek, miáltal a szénpor szétporlasztása és örvényeltetése fokozódik. A szénporból és levegőből álló anyagsugarak egymásba ütközése a levegő és szénpor elegyedését megjavítja, ami az égési folyamatot ked-30 vezően befolyásolja. Az előzőkből látható, hogy a tüzelő­anyagnak a fúvókákkal való kilépési irá­nya nemi esik a huzamtól eredő áramlási irányába, hanem ezzel ellenkező értelmű, 35 esetleg ehhez képest ferde, miáltal az anyag mozgásiránya megváltozik. Ez ter­mészetesen a tüzelőanyag haladási pályá­jának meghosszabbítását és ezáltal azon idő meghosszabbítását is jelenti, amely 40 alatt a tüzelőanyag a tüzelőtérben vau. Az ismertetett módon elérjük, hogy a széntörmelék vagy szénpor tökéletesen elég. Az elégés a (8) csövekhez vezető te­reken át folytatódik. Az elégésnél keletkező szálló hamu, a 41 tüzelőanyag tekervényes útja következté­ben, a tüzelőtér ferde (7) falába ütközik és időközönkint a (20) hamuajtókon át el­távolítható. A kazánfalat mellső falában levő (19) kémlő nyílások lehetővé teszik, 5( hogy az égési folyamatot ellenőrizhessük. Szabadalmi igények: 1. Tüzelőberendezés poralakú tüzelőanyag elégetésére, jellemezve azáltal, hogy ismeretes módon levegőből és tüzelő- 5E anyagból előállított anyagsugarat oly módon vezetünk a tüzelőtérbe, hogy az hasonló alkatrészekből álló anyagsu­gárba ütközik. 2. Az 1. igénypontban védett tüzelőberen- 6C dezés kiviteli alakja, jellemezve azál­tal. hogy a tüzelőanyagból és levegő­ből álló anyagsugarat a, huzattól eredő haladási iránnyal ellenkező értelem­ben, illetve ezen irányhoz ferdén vezet- 65 jük a tüzelőtérbe. 3. Az 1. igénypontban védett tüzelőberen­dezés kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a tüzelőanyag számára való, (párosával elrendezett fúvókák egyré- 70 szét tüzelőanyagból és levegőből álló, másrészt levegőből álló, egymáshoz ké­pest központos anyagsugarakat vezet­nek a tüzelőtérbe. 4. Az 1. igénypontban védett tüzelőberen- 75 dezés kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a fúvókák á tüzelőanyagból, vagy levegőből álló sugarakat a, tüzelő­tér felső részéből a tűzhelyfenék felé irányítják. 80 5. Az 1. igénypontban védett tüzelőberen­dezés kiviteli alakja, jellemezve azál­tal, hogy a tüzelőtér oldalfalai felfelé szélesedő párkányokkal vannak el­látva. 85 2 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents