83607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tápszer előállítására

— 2 — gébb és nem tolódik ki annyira a hőmérséklet növekedésével. A búzacsíra savas hatású és ezen aciditás a kivonatban is jelen van, ahol jelen-5 léte kedvező is. Ha a kivonat maiátázás után még sem mutat aciditást, akikor annyi savat adunk hozzá, hegy kifejezett savreakciót mutasson még a szűrés és ennek megfelelően a besűrít és előtt, ahol 10 is a kivonatban jelenlévő csekély savmennyiség mindkét műveletet elősegíti. Az ismertetett pállítást (digerálást) célszerűen sörcefretartályban foganatosítjuk, mely megfelelő ka várók kai és gőz-15 fűtő köpennyel vagy más alkalmas hevítő eszközökkel van felszerelve. Pállítás után a folyadékot a fenéken lecsapoljuk, még pedig a szűrő gyanánt ható, oldhatatlan lerakódások útján de-20 rültre szűrve. A folyadékot azonban szűrősajtóban, vagy más készülékben, vagy más módszerrel is szűrhetjük, míg derült nem lesz. Az üledékből azután az oldható alkatrészeket teljesen kimossuk és a ka-25 pott mosóvizet a derült iniciális kivonathoz hozzáadjuk és vele együtt valamely vakuum-elgőzölögtetőben besűrítjük, végül pedig vakuumszárítóban vagy más oly szárítókészülékben teljesen megszá-30 rítjuk, mely a terméket az alkalmazott meleg ellenére sem színteleníti. Rizshám esetében a végtermék vízben gyorsan derült oldattá feloldódó világossárga, kristályos anyag. Összetétele meg-35 közelítőleg a következő: 5% ásványi sók és 8%!

oldható proteinek, a maradék pedig főleg szénhydrátokból (maltózból és dextrinekből) áll. A termék azonkívül a kiindulási anyag gya-40 nánt használt rizshámban' foglalt összes vízben oldható B-vitamineket is tartalmazza. Ha a tengeri- vagy kukoricacsirát használunk kiindulási anyag gyanánt, a ter-45 mék megközelítő összetétele: 5% ásványi sók, 18—20% oldható protein, míg az oldható szénhydrátok (maltóz és dextrinek) mennyisége a kiindulási anyag gyanánt használt buzacsirá-50 ban foglalt, vízben oldható B-vitaminekkel együtt, bőségesen 75—77%. Ha búzacsírát használunk kiindulási anyag gyanánt, a végtermék megközelítő összetétele körülbelül 5—6% ásványi sók, 55 28% oldható protein, míg a a oldható szénhydrátok (maltóz és dextrinek) rnenynyisége, a kiindulási anyag gyanánt használt búzacsírában foglalt, vízben, oldható B-vitaminekkel együtt bőségesen 66— 67%-ot tesz ki. Ez a termék kb. kétszer 60 annyi vitamint tartalmaz, mint a száraz sörélesztő. Ha a digestiv íermentumoktól eltekintünk, akkor az oldható protein mennyisége a fent ismertetett példákban vala- 65 mivel csökken, de a cukortartalom megfelelően nagyobb lesz. Bizonyos esetekben proteinben dús más nyersanyagokat, pl. lucernát keverünk a masszához, pl. úgy, hogy ezt az anyagot 70 felaprítjuk és a rizshámmal, vagy a cereáliák csiráival stb. összekeverjük. A lucerna csekély cukortartalma kívánatossá teszi a felhasznált mennyiség csökkentését, dacára annak, hogy a lu- 75 cérna tekintélyes vitamintartalma lényegesen hozzájárul a végtermék vitamintartalmához. Ahelyett, hogy a nyersanyag kivonatát az ismertetett módon, maiátázás útján 80 cukrosítanók el, az eleukresítás valamely szerves vagy szervetlen savval, pl. sósavval, kénsavval, phosphorsavval, citromsavval, borkősavval is foganatosítható, mely esetben a termékben foglalt cukrok 85 nagy mértékben glukózból és dextrinekből állnalk. Az így kapott végtermék is tartalmaz természetesen nagy mennyiségű oldíható proteineket és ásványi sókat. A savak hozzáadása előtt tesszük ki az 90 anyagot a fermentumok hatásának; a hozzáadott sav pl. azon folyadék súlyára vonatkoztatott V4 % sósav, melyet a felfőzött anyagnak a fermentumok hatásának való kitétele után kaptunk. 95 Bizonyos esetekben a fermentumok önállóan is használhatók, vagyis előzetes maiátázás nélkül; ilyen fermentumok főleg a trypsin a pancreatin; ezeknek a fermentumoknak] diastatikus hatása (ele- 100 gendő a nyers anyagban foglalt keményítő átalakítására. Ez különösen arra az: esetre áll, amikor pancreatin,t alkalmaztunk; fermentum gyanánt. Trypsin alkalmazása esetén valamivel nagyobb meny- 105 nyiséget kell alkalmaznunk ugyanazon eredmény elérésére, mint egyébként. Megjegyzendő, hogy ha a termék gyártásához használt digestiv fermentum papáin, akkbr a, kitermelés tetemesen nö- 110 vekszik; így pl. ha együttesen, alkalmazzuk a malátázási műveletet és digestiv fermentum gyanánt papa,int, akkor a búzacsírából kitermelt végtermék (cukoranyag) kb. 70%, r,iíg ha hasonló körül- 115 mények között pepsint, trypsint vagy pancreatint alkalmazunk fermentum gya-