83591. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vékony hártyák előállítására

Megjelent 1934. évi jnnius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83591. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás vékony hártyák előállítására. Aktien-üesellschaft för Anilin-Fabrikatioii cég Berliu. A bejelentés napja 1922. évi junius hó 6-ika. Németországi elsőbbsége 1921. évi junius hó 20-ika. Ismeretes vékony hártyák előállítása oldatok felöntése vagv azoknak ecsettel sima alzatra való felvitele útján. Megkísérelték már a masszának az alzatra való rásajtó-1 5 lásával és utólagos kefével való eldörzsölésével is célt érni. Ezen eljárások azonban nagy hátrányokkal jártak, mert nem adtak egyenletes! vastagságú hártyákat és ha ezeket kefével való el dörzsöl és útján 10 akarták előállítani, akkor a hártyáknak nem volt meg a mechanikai szilárdságuk. Éppen ezért ezek az eljárások az iparban nem terjedhettek el. Egy más javaslat értelmében vékony 15 fémportartalmú hártyákat az oldatnák az alzatra való fecskendezésével állítanak elő. Ezen fecskendőeljárásnál azonban csakis hígfolyós oldatok, pl. nagyon hígított acetilcellulózaioldatok alkalmazhatók, ami a 20 nagy oldószer-fogyasztás következtében az előállítás költségeit nagyon megnöveli. Ezenkívül az eljárási foganatosítása igen kényes, amennyiben a porlasztőievegő csekély nyomásingadozásai a hártyavastag-i 25 ságban jelentékeny ingadozásokat, sőt a szalagban megszakításokat okoznak. Továbbá az oldószer elpárolgása folytán a fúvókanyíláson könnyen hártyácskák képződhetnek, ami hibás hártyákat és üzem-30 zavarokat okoz. Azt találtuk már most, hogy a legnar gyobb finomságú hártyákat és szalagokat állíthatjuk elő koncentrált, sőt kenőcsszerű oldatokból, ha a masszát alkalmas módon 85 sima alzatra vékony rétegben fölkenjük és megszáradni hagyjuk. Az alzat végtelen szalag vagy forgó henger, ill. dob gyanánt lehet kiképezve, úgy, hogy a hártyák előállítása folytonos üzemben történ-40 hetik. A felvivőkészülék célszerűen olyan, hogy először fölös oldatot visz fel az alzatra és ezután azt vékony lehelletszerű hártya megmaradásáig lesimítja. Ezen célra különböző készülékeket használhatunk, példaképen öntözőszerű tartányt, 45 amely az oldószerek nagy illékonysága miatt a befolyóvezeték kivételével zárva van és egy, a fenéken levő nyílássál az alzaton végigcsúszik, úgy, hogy az álzatnak a tartányhoz viszonyított eltolásánál 50 az alzaton az oldatnak egészen vékony bevonata jön létre. A lesimító szerkezet simítókés vagy simítóhenger alakjában is alkalmazható és a lesimító rész lehet merev vagy hajié- 55 kony, azaz pl. gummiból lehet. A jelen eljárással egyszerű módon, egyszeri gépies fel kenés útján oly hártyákat készíthetünk, amelyek rendkívül vékonyak, egyenletesek és szilárdak, ami az ismere- 60 tes eljárásokkal nem volt elérhető, még ha az alzatra felvitt oldatokat kefével el is dörzsölték vagy a fecskendőeljárásnál a ráfecskendezést meg is ismételték. Az a tény, hogy ilyen módon homogén, 65 összefüggő hártya állítható elő, nem volt minden további nélkül előrelátható. Sőt ellenkezőleg, az volt feltételezhető, hogy különösen szilárd részecskéket, mint fémport és pigmenteket tartalmazó oldatoknál 70 a lesimítás alkalmával sávok és folytonossági hiányok képződnek az alzaton és így hibák és hiányos hártyák állnak elő. Azonban meglepő módon kitűnt, hogy a lesimításnál fellépő nyomás az oldat visz- 75 kozítása következtében nem 'képes a vékony réteget áttörni, úgy, hogy itt hasonló folyamat játszódik le, mint a kenőfolyamatnál, ahol ugyancsak a vékony felfekvési réteg létrejötte céljából, amelyen a 80