83560. lajstromszámú szabadalom • Készülék villamosáram jelzésére

Megjelent 1934. évi junius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83560. SZÁM. — VH/g. OSZTÁLY. Készülék villamos áram jelzésére. Siemens & Halske Aktiengesellschaft cég Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 1-je. Németországi elsőbbsége 1921. augusztus hó 2-ika. Villamos áramok jelzésére oly csövének alkalmazása, mely egy mágneses mezőben mozgathatóan van elrendezve, már ismere-5 tes. Amint a csévén villamos áram folyik keresztül, a cséve az erőmező befolyása alatt bizonyos mozgást végez. Ezen mozgás további áramkörök zárására vagy megsza­kítására használható fel, szolgálhat azon-LO ban az áram erősségének jelzésére is. A találmány szerinti elrendezés főleg gyenge áramok számára szolgál és célja, hogy ezen gyenge áramok gyorsabb ós erő­sebb mozgásokat idézzenek elő, mint az 15 ismert készülékeknél. Az elrendezés abból áll, hogy egy gyűrűalakú mágneses mező erővonalai a csévén sugárirányban halad­nak keresztül. A csévének emellett ten­gelye irányában mozgathatónak kell len­!0 nie. Ily módon az erőteljesítményben a cséve minden részének részt kell vennie, míg az ismert készülékeknél a drótteker­vények egy része hatástalan marad. A csatolt rajzon a találmány tárgyának 15 egy példaképen vett íoganatosítási alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a készülék hosszmetszetét, a 2. ábra vízszintes keresztmetszetét, a 3. ábra pedig függélyes keresztmetszetét 10 tünteti fel. Az (1) és (2) vasmagokban (2. ábra) a (3) és (4) csévék mágneses mezőt létesítenek. A (3) és (4) csévék valamely állandó áram­forrásból tápláltatnak. A létesített erő-15 vonalak egymással szemben haladnak; a 2. ábrán az erővonalak útja nyilakkal van jelezve. Mint az 1. ábrából látható, az (1) és (2) vasmagok a mozgatható (5) csévét minden oldalról körülzárják. Az erővona­lak tehát a cséve belsejébe minden oldal- 40 ról sugárirányban lépnek be, a helytálló (6) vasmagon keresztül mindkét oldal felé eltávoznak és a (7, 8, 9) és (10) jármok út­ján az (1) és (2) magokhoz visszavezettet­nek. Az (5) cséve a (11) emelőn van meg- 45 erősítve (3. ábra), mely a (12) forgáspont körül lenghet. Emellett a (11) emelő (13) kontaktusrugója vagy a (14), vagy a (15) kontaktuspár között zárja a villamos ára­mot aszerint, amint az (5) cséve jobbra 50 vagy balra leng ki. A jelzendő áramot az (5) csévéhez a (16, 17) hajlékony vezetékek útján vezetjük hozzá (2. ábra). Amint az az 1. és 2. ábrákból látható, az (5) cséve minden részé részt vesz az erő- 55 teljesítményben úgy, hogy egyenlő cséve­súly mellett itt nagyobb erő létesíttetik, mint a már ismert olyan elrendezéseknél, melyeknél a cséve bizonyos részei hatás­nélküliek maradnak. go Lehetne a készüléket egyoldalúan is épí­teni, olymódon, hogy a 2. ábrán rajzolt sza­kadozott vonal felett levő vasrészeket el­hagyjuk: ekkor fazékmágnes elrendezésé­hez hasonló íoganatosítási alakot nyerünk; 65 a hasonlóság különösen akkor válik fel­tűnővé, ha a (3) és (4) gerjesztőcsévék he­lyett a (6) vasmag alsó részén egy ger­jesztőcsévét rendezünk el. Az ily egyoldalú készüléknek azonban az volna a hátránya, 70 hogy a mező az (5) cséve felső részében sokkai gyengébb lenne, mint egyebütt; mindenekelőtt azonban, a gerjesztőmező bekapcsolásakor, az (5) cséve meneteiben nagy önindukciós feszültségek létesíttetné- 75 nek, melyek miatt a cséve meneteit sokkal gondosabban kellene szigetelni, semmint

Next

/
Thumbnails
Contents