83540. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés háncsos növények rostjainak kitermelésére valamint egyéb rostoktól való elkülönítésére

M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 83540. SZÁM. —XIYa/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés háncsos növények rostjainak kitermelésére, valamint egyéb rostoktól való elkülönítésére. Pritchard ReuTben Levi London. A bejelentés napja 1917. évi január hó 13-ika. A háncsos növényeknek (len, kender, juta, ramié stb.) hengeres száraik vannak, melyek fás anyaga lágy belet zár körül, míg a fás anyag külső felületéhez tapadó 5 rostok külső kérget képeznek. A rostokat gummi, illetve növényi enyv zárja teljesen körül, úgy hogy a rostok belső felületei a fás szárhoz vagy bélhez tapadnak; ez a gummi vagy enyv a rostok külső felii-10 létén kovaszerű vagy egyéb anyagokkal van keverve és külső réteget vagy epidermist képez, mely a rostokat egymással öszszetapasztja. A jelen találmány célja a tiszta textil-15 rostoknak úgy a fás béltől, mint a külső kéregtől és minden egyéb rosttól való különválasztása. Eddig a rostokat a növény egyéb részeitől kereskedelmi célokra csaknem lcizá-20 rólag oly módon választották el, hogy mindenekelőtt a rostokhoz tapadó gummit a rostok meglazítása céljából erjedésbe hozták és ezt követőleg a rostokat egymástól mechanikai uton elválasztották. A fer-25 mentálás módja minden háncsos növénynél ugyanaz volt és áztatás név alatt volt ismeretes. A mechanikai kezelés lennél a fás bél töréséből, nagyobb háncsos növényeknél pedig a lazított rostok veréséből 30 állt. Az áztatás kedvező nedvesség! és hőviszonyok esetében a rostokon köröskörül végbemegy, de belül, a fás bélnél gyorsabban halad előre, mint a külső héjnál; mihelyt a rostok a fás bélhez képest meg-35 lazultak, az áztatást hirtelen meg kell szakítani, vagyis a növényeket meg kell szárítani, tekintet nélkül arra, hogy a külső réteg áztaitása már teljesen végbement-e. A külső réteget a rákövetkező törésnél pusztítják teljesen el. 40 Ugy az áztatás, mint a törés a rostok jelentékeny megsérüléséhez vezethet, mert az ázitatási folyamat természetesen nem szűnik meg abban a pillanatban, amelyben a rostok a fás béltől elváltak, hanem 45 könnyen magukra a rostokra is átterjed; a törési folyamat számos rost szétverésével és elszakadásával jár. Számos berendezés ismeretes a rostoknak a fás béltől áztatás nélkül való el- 50 választására; ezek az ismert berendezések, melyek a rostokhoz tapadó gummit vegyi behatással vagy nagy hőmérséklet alkalmazásával törekszenek leoldani, a találmány tárgyától lényegesen eltérnek, 55 amennyiben ez utóbbi kizárólag mechanikai hatásra van alapítva. Ismeretesek ugyan mechanikailag ható berendezések is, melyek lényegét a szárak összezúzása és a fás bélnek kis darabokra való tö- 60 rése képezi; ezeknél azonban a rostok a hozzájuk tapadó részekről erőszakállt. Az áztatás kedvező nedvességi és hőrostjait porhanyóssá teszi, míg a lehúzás a rostokat vagy kis fás darabokkal ve- 65 gyes lapos szalagokra bontja, tehát egymástól csak tökéletlenül választja el, vagy, ha a rostok egymástól tényleg tökéletesen választatnak el, akkor ez az eljárás elkerülhetetlenül számos rost tőré- 70 sével jár. Ezen ismert eljárásokkal és berendezésekkel szemben a találmány tárgya mechanikai eljárás a rostoknak a fás béltől való elválasztására és a külső kéreg fel- 75 aprítására, mely abban áll, hogy a keze-