83537. lajstromszámú szabadalom • Stereoskopikus mozgófényképek és felveőkészülék azoknak előállítására

M egjelent 1934. évi június hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRŐSlö SZABADALMI LEÍRÁS 83537. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Stereoskopikus mozgófényképek és felvevőkészülék azoknak előállítására. Mihály Délies főmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 10-ike. Ismeretes már, hogy stereoskopikus hatású mozgófényképekel úgy állíthatunk elő, hogy akét pontból felvett két részképet két különböző színben, lehetőleg komplemen-5 tar színben (vörös, zöld) vetítjük és oily szemüvegen át nézzük, melynek egy-egy üvegje egy-egy vetítési színnek felel meg. Ily módon a jobb szem csak a jobb és a bal szem csak a bál részképet látja, minek 10 következtében a kívánt stereoskopikus hatás létrejön. Az ezen elv szerint eddig készült stereomozgóképeknek oly hátrányaik voltak, melyek gyakorlati használhatóságukat illető-15 leg értékesíthetőségüket lehetetlenné tették. Az eddigi eljárásnál elsősorban is az exponálás időtartama a szokottnál lényegesen kisebb, körülbelül csak félakkora lehetett, minek következtében elég éles képeket nem £0 kaphattunk. Egy további hátrány abban állott, hogy a tárgynak a felvevő készüléktől való távolságára nem lehetett tekintettel lenni, jóllehet — mint ismeretes — a stereoskopikus hatás a különféle távol-25 ságokra más és más. Hogy tehát használható stereoimozgóképeket kapjiunk, ezeket a hátrányokat meg kell szüntetnünk és amellett arról is kell gondoskodnunk, hogy a képek vetítése vagyis lejátszása a meg-80 lévő ernyőkre a meglévő készülékekkel történhessék, anélkül, hogy azokon valamilyen lényeges változtatást eszközölni kellene. Ezenkívül a vetítési időtartamnak ís az eddiginek kell, hogy megmaradjon és 35 magától értetődik, hogy a pozitív filmek méreteinek sem szabad a szokásoktól eltérni. Jelen találmány mindezen követelményeknek eleget tesz. 40 A részképeknek felvétele a jielen találmány szerint, úgy mint az eddig javaslatba hozott eljárásoknál két egymásmelleit, egymástól kellő távolban fekvő objektívvel történik, azonban eltérőleg az eddigiektől olyképpen, hogy a két részképet egyidejűleg 45 exponáljuk, minek következtében a megvilágításnak időtartama ugyanakkora marad, mint ahogy eddig szokásos volt egyszerű képek felvételénél. A két részképnek felvétele a két objektívvel azonban egyetlen 50 normális szélességű negatív filmszalagra történik olyképpen, hogy a filmszalagon a két részkép egymásután következik. Ehhez csak az szükséges, hogy az egyik objektív által exponált egyik részképet meg- 55 felelő ismert optikai segédeszközök (prizmák és tükrök) közbehelyezése által olyképpen térítjük el, hogy az a filmen a másik részkép alatt jelenik meg. A két részképet a negatív filmnek egyazon oldalára, 60 vagy pedig az egyik részképet a filmnek egyik oldalára, a másik részképet pedig másik oldalára vehetjük fel. Utóbbi esetben ehhez ugyancsak, mint fent megfelelő optikai segédeszközöket kell közbeiktat- 65 nunk. Ily segédeszközöknek az alkalmazása a fényképészetben ismeretes, nehézségeket nem okoz és e helyütt részletesebb leírást nem igényel. A leírt módon előállított negatívokról 70 azután a pozitív filmeket másoljuk. A lejátszásnál csak az szükséges, hogy a vetítőkészüléket körülbelül kétszer oly gyorsan járassuk, mint ahogy azt eddig egyszerű képeknél tettük. 75 Minthogy a két részképet két különböző színben kell vetíteni, a legcélszerűbb, ha a film előtt vagy mögött kétszínű forgó revolverélleiizőt alkalmazunk olyképpen, hogy az egyik részkép előtt az ellenzőnek 80