83532. lajstromszámú szabadalom • Eljárás brikettek előállítására törmelékes anyagból

hónapig tart. Ezen meglepő viselkedésnek elméleti magyarázatát nem tudjuk megadni. Éppen így lehet közvetlenül a bányanedves barnaszenet hasonló módon 5 brikettezni. Az eljárás tehát nagy egyszerűségével tűnik ki és az aránylag igen csekély sajtolónyomás folytán nagyon gazdaságos, annál is inkább, mert nagy hőmérsékleti okozások nem szükségesek; 10 amellett az eljárásnak az orgános kötőszerekkel dolgozó eljárásokkal azon közös előnye is megvan, hogy a hamutartalomnak idegen kötőszerek hozzáadása útján való növelése nem szükséges. A megkö-15 tendő nyersanyag fajtája szerint és aszerint, hogy az könnyebben vagy nehezebben köthető-e meg, lehet természetesen a megkötéshez kevert anyagokat is alkalmazni. így a könnyen leköthető nyers-20 anyagokhoz olyan anyagokat is hozzáadhatunk, amelyek magukban a lekötéssel szemben bizonyos nehézségeket támasztanak. Lehet például a megkötendő tőzeghez nagyobb százaléknyi koksztörme-25 léket hozzáadni. A barnaszénhez lehet a nem könnyen megköthető, szitált barnaszénporból nagyobb százalék mennyiséget hozzáadni. Ezek az adalékok, amint azt feltaláló megállapította, sokszorosan 30 megkönnyítik a víztartalom csökkentését és pedig nemcsak az adalékok alacsony víztartalmánál fogva, hanem a brikettek belső struktúrájának befolyásolása folytán is. 455 A kapott brikettek a kiindulási anyag szerint használhatók fűtési célokra, gázosítási- és gáztalanítási célokra. Az eljárást a következő példával magyarázzuk meg: 40 Tegyük fel, hogy esetleg már ismert módon egyenletessé tett, 90% vizet tartalmazó nyerstőzeg áll rendelkezésre. Ezt az ismert sajtolóberendezésekben nagyobb technikai nehézség nélkül le lehet sajtolni 45 60% víztartalomra. Az így kapott, 60% víztartalmú tőzeg egyrészét már most alkalmas malmokban vízzel annyira szétőröljük, hogy teljesen egyenletes iszap keletkezik, amely gyakorlatilag véve ha-50 tartalanul tartós szuszpenziót képez. Feldolgozásra olyan nyersanyag kerül, amely például 79 rész tőzegből és 15 rész koksztörmelékből áll. Ezen keverékhez most hozzáadunk a kolloidos tőzegiszapból 6 -55 részt (száraz tőzegre számítva) és alkalmas keverőgépekben egyenletesen belekeverjük. Az így kapott anyagot azután brikettsajtókban formáljuk. Célszerű a sajtolás közben a formát gyengén melegíteni, ami esetleg fáradt-gőz segélyével 6' történhet. A fenti példában leírt eljárással készült brikettek a sajtót kb. 35% víztartalommal hagyják el és egyszerű fészerraktározásnál a víztartalom 36—48 óra alatt mindeu 6i további nélkül 20—25%-ig csökken. Természetes, hogy ezt az utószárítást siettetni is lehet, ha meleg levegő rendelküzésre áll és ha a briketteknek azonnali berakodása szükséges. A 20—25%-nyi víz- 7< tartalomra való utószárítás ekkor néhány óra alatt sikerül. Az ilyen módon előállított briketteknek, különösen a kevert-briketteknek, az aránylag nagy oxigéntartalomnál fogva csak 7; kevés a levegőszükségletük, ennélfogva könnyen gyújthatok és egyenletesen gáz talaníthatók. Alkalmas nyersanyagok hozzákeverése által a lehetséges határokon belül külön • 8( böző fűtőértékű sajtolt briketteket lehet készíteni. Amint már fent említettük, az így előállított brikettek, mint kokszolási kiindulási anyagok is fontosak. Amennyiben a 85 megkötött alkatrészek magukban véve kokszolhatok, minden további nélkül kapunk nagyolvasztóhoz való darabos kokszot, míg olyan nyersanyagokkal, amelyek magukban véve nem tapadószenek, 9c tehát mint ilyenek nem adnak összefüggő teherbíró kokszot, természetesen a jelen eljárás szerint sem lehet szilárd darabos kokszot készíteni. Kitűnt azonban az, hogy a jelen eljárás 95 alkalmazása rendkívül előnyös a magukban véve ismert olyan eljárásokkal való kombinációban, amelyekkel nem tapadó nyersanyagokból is lehet darabos kokszot készíteni. így pl. ajánlották már, hogy 10 nyersanyagokhoz, amilyenek a barnaszenek, a kokszolásnál olvasztószer gyanánt működő termékeket, mint pl. bórsavat, timföldszilikátokat, alkalivegyületeket és máseféléket adjanak, oly célból, 10 hogy a kokszolásnál bizonyos zsugorodást érjenek el. Bejelentő már most azt találta, hogy az ilyen zsugorodási folyamatok még sokkal előnyösebben, azaz még kevesebb adalé- ti kokkal is végbemennek, ha a darabos kokszra feldolgozandó nyersanyagot az előzőkben leírt eljárással brikettezzük és a kolloidos kötőiszaphoz a fent említett olvasztószereket és esetleg még a kokszo- 11 lásnál szenet leválasztó termékeket, mint nagy molekulájú kátrányolajokat, végkátrányt és másefélét adunk. Ez esetben