83486. lajstromszámú szabadalom • Gyujtógyertya égési mótorokhoz

Megjelent 1934. évi jnlius hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83486. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Gyújtó gyertya-égési motorokhoz. Gualtierotti Gualtiero gyáros Milano. A bejelentés napja 1922. évi április hó 20-ika. Két egymáshoz tömítően illeszkedő részből álló gyújtógyertyák szerkezete már ismeretes. Ezen gyertyák belső része, melyet elektródának szoktak nevezni, egy tárcsá-5 ban vagy csúcsban végződő fémorsóból áll, melynek köpenye csillámlemezzel van borítva; ezen csillámbevonat a fémorsóra reá van préselve s külső átmérője akkora, mint a gyújtógyertya másik, csöves ré[0 szének felső átmérője. A szigetelő csillámbevonat az elektróda végéig nyúlik le, aminek az a hátránya, hogy a gyertya külső része, az ú. n. gyertyatest és az elektróda közötti távolság [5 aránylag csekély lévén, könnyen telik meg égési termékekkel és kenőolajjal, mely végül kérget képez az elektródán és a szikraképzéshez szükséges kisülést meggátolja. J0 További hátrányt képez az a körülmény, hogy az elektróda külső és a gyertyatest belső felületei közé illeszkedő csillámtest az elektródának használat közben való felhevülése folytán megmelegszik esszét feszül. 15 Ennék folytán a gyertyatest és a csillámbevonat. í 11. ez utóbbi és az elektróda közti tömítés idővel meglazul, úgy hogy végül gázok, vagy kenőanyag léphet a résekbe, ami végül a gyertya elromlását vonj,a 10 maga után. A jelen találmány célja ezen hátrányoknak kiküszöbölése az által, hogy az elektróda készítésénél egy alak- és anyag tekintetében új elemet is .alkalmazunk, mely-15 nek célja a kéregképződés meggátolása. A csatolt rajzon 1. ábra a gyertya részben metszet nézete, 2. ábra a szigetelő karima hasonló nézete. 0 míg a 3—5. ábrák módosított szigetelő karimákat tüntetnek fel. A 2. és 3. ábrabeli szigetelő karimák alkalmazása esetén az (A) elektródát a csúcs fölött, de a csillámbevonat alatt a vele 45 egy darabból készült (B) gyűrűs dudorral vagy karimával képezzük ki. Ezen karimán nyugszik a szigetelő anyagból, pl. üvegből, porcellánból, zsírkőből stb. készített (C) szigetelőkarima, mely a 2. vagy 3. 50 ábrabeli alakkal bír és az (A) elektróda alsó vége körül egy kamraszerű gyűrűs (D) teret határol, melybe az elégett gázok nehezen léphetnek be s így nem képezhetnek lerakodmányokat. A 2. ábrabeli karima al- 55 kalmazásakor a karima külső és belső oldalán képeztetik ilyen gyűrűs tér, míg a 3. ábrabeli karima alkalmazásakor a gyűrűs tér az elektróda és a gyertyatest alsó végei közt képeztetik. 60 A (C) karima felső gyűrűs felülete alátámasztást képez a szigetelő burkot képező gyűrűs tárcsák számára, melyek a gyertyatest belsejéhez szorulva, a tömítést végzik. Ezen (E) gyűrűk az (E) felület és az 65 (F) csavaranya közé vannak beszorítva, s rendesen az összeállítás után a kívánt átmérőre esztergályoztatnak és csiszoltainak le. A 4. és 5. ábrabeli szigetelőkarimák al- 70 kalm,azása esetén az elektróda (B) támasztó karimája az elektródacsúcs közvetlen közelében van elrendezve s e karima felső lapjára támaszkodik alsó gyűrűs felületével a szigetelőkarima, melynek 75 í'első (E) gyűrűs felülete ez esetben is a csillámlapok alátámasztására szolgál. Az ábrákból láthatjuk, hogy a szigetelő karimák minden esetben gyűrűsen veszik