83434. lajstromszámú szabadalom • Folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal egyaránt működő robbanomotor

Megjelent 1934. évi jnlius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83434. SZÁM. — Vd/2. OSZTÁLY. Folyékony és gáznemű tüzelőanyagokkal egyaránt működő robbanómotor. Rákosfalvi Szalárdi Béla oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi május hó 11-ike. A belső elégésű motoroknál az üzem gazdaságossága és a drága petróleumter­mékektől való függetlenítése céljából nagyfontosságú, hogy azok az olcsóbb és 5 mindenhol fellelhető anyagokból termelt gáznemű tüzelőanyagokkal működjenek. Ezért a benzinmotorokat pl. gyakran ala­kítják át szívógázüzemre. Az átalakítás eddig úgy történt, hogy a benzin tar tányt, 10 csővezetéket és gázosítót leszerelték és ez utóbbi helyébe egy gáz-levegőkeverő sze­lepet helyeztek, amelyet ismert szerkezetű szívógázgenerátorral cső segélyével kö­töttek össze. Ily elrendezés mellett a rob-15 banómotor maga szívja a generátorból a tisztító készüléken keresztül a tüzelőanya­gul szolgáló gázt. Miután azonban a ben­zinmotorok csak 4—6 atm. maximális kompresszióval dolgozhatnak, mert na-20 gyobb sűrítés esetén káros kor agyú jtások történnének, a szívógáz pedig 10—12 atm. kompressziót is elbír, az eddigi átalakítá­soknál a nagyobb kompressziót a kom­pressziótér csökkentésével érték el. A csök-25 kentést vagy azáltal érték el, hogy a du­gattyút közelítették a hengerfenékhez, vagy pedig a dugattyúra, esetleg henger­fenékre fémtesteket erősítettek, amelyek térfogata a kívánt csökkentéssel egyenlő 80 volt. Az így átalakított benzinmotor ter­mészetesen csak szívógázzal tartható üzem­ben és ha benzinnel akarnák járatni, azt újból vissza kellene alakítani. A szívógáz­tizom hátrány a benzinüzemmel szemben, 85 hogy míg ez bármikor azonnal megkezd­hető, addig annál előbb a generátort fel kell fűteni és ventilátorral addig fujtatni, míg a kellő összetételű gázt szolgáltatja, ami sokszor huzamosabb idő vesz igénybe. íO Jelen találmány tárgya oly berendezés, amely lehetővé teszi, hogy a robbanó­motor tetszés szerint folyékony vagy gáz­nemű tüzelőanyaggal tartassék üzemben, tehát pl. benzinnel indíttassék meg és rö­vid idő múlva — csupán néhány szelep ál- 45 lítása folytán — szívógázüzemmel dolgoz­zék tovább, azonkívül kiküszöböli a kompressziótér átalakításának szükséges­ségét, végül pedig megakadályoz7-a a telje­sítménycsökkenést a szívógázüzemnél a 50 benzinüzemmel szemben (ami általánosan tapasztalt következménye az eddigi átala­kításoknak). A találmány lényege, hogy a szívógázt nem a motor, hanem egy külön szivattyú 55 szívja ki a generátorból és sűríti egy tar­tányba, ahonnan az atmoszférikusnál ma­gasabb nyomás alatt ömlik — a szívó ütem alatt —a motorba és a levegőt szintén egy szivattyú sűríti egy tartányba, melyből 1 60 atmoszféránál nagyobb nyomással hatol a szívógázzal együtt a hengerbe. Ügy a gáz, mint a levegő kellő nyomásra előkompri­málva oly mennyiségben fog a hengerbe a szívás üteme alatt hatolni, hogy a 65 kompresszióütem alatt a sűrítés el fogja érni kívánt — jelen esetben 10—12 at­moszférát. Benzinüzemre kívánva áttérni, a gáztartányt kell csak elzárnunk és a ben­zinvezetéket (a levegőcsőbe nyúló benzin- 70 porlasztócsövet) felnyitnunk, továbbá a le­vegő előkomprimálását csökkentenünk vagy megszüntetnünk, hogy a motor ben­zinnel működjék. Ez az átkapcsolás meg­fordított sorrendben is történhet, 75 A találmány oldalnézetét és metszetét as egyetlen ábra tünteti fel. (1) az ismert szerkezetű gázgenerátor, (2) a- hűtő, ame­lyen a termelt meleg gáz a (3) csövön át­halad és az ezt körülvevő vizet párolog- 80

Next

/
Thumbnails
Contents