83429. lajstromszámú szabadalom • Géperő sokszorozására
- 3 — kar van elrendezve (2. és 6. ábrák), mely (821 ) nyúlvánnyal bir; utóbbinak vége függélyesen a (37—41) kapcsolót befolyásoló emelők vízszintesen fekvő karjainak 5 kiálló végei fölött fekszik. Ezen (82) karok (821 ) nyúlványai felső csapágyakat képeznek a (83, 84, 85, 86) és (87) állítóberendezések (1. ábra) számára, melyek a (82) karok (82') nyúlványai és a (37—41) emelők víz-10 szintes karjai közé vannak beiktatva: a (83—87) állítóberendezések a megfelelő (20—24) tengelykapcsoló meghatározott, a (60—64) kötéltárcsák állásától függő időpontokban való be- és kikapcsolására szol-15 gálnak. Ezen (83—87) állítóberendezések mindegyike egy többé-kevésbé nyitott derékszögű négyszögű (88) állványból áll, mely a (881 ) és (882 ) oldal- és a (88: ! ) és (884 ) talp- és fejrészekből van képezve. A 20 (881 ) oldalrészek, fönt a (88) állványon jóval túlnyúlnak és a (82) karok (821 ) toldataiban vezetődnek, mely fölött azután a (89) ütközőkké vannak meghajlítva. Az állvány (883 ) talprészéből a (90) veze-25 tékléc megy lefelé, mely a szembenfekvő (37—41) emelő vízszintes karjában vezetődik. A (88) állvány (884 ) fejrésze túlnyúlik a (882 ) oldalrészen és végével ütközőt képez. 30 A (88) állvány (882 ) oldalrésze felül (88x)-nél, az egyik oldalon le van vágva, a szembenfekvő oldalon pedig egy görbefelületű (88a) kiszélesedéssel van ellátva, mely a (91) rúd (911 ) vezetékei között van 35 elrendezve. A (91) rúd (912 ) záróorral bir (1. ábra), mely rendesen a vele szembenálló (37—41) emelő vízszintes karjainak végére támaszkodik. A (91) rudak (92) lapos rugókhoz, ezek viszont a megfelelő 40 (2—6) állványokhoz vannak erősítve. A (60—64) kötéltárcsákon kiálló (93) csapok vannak úgy elrendezve, hogy a tárcsáknak az óramutató forgásirányának megfelelő irányú forgásakor a (83—87) 45 állítóberendezések (884 ) fejrészeinek alsó oldalával érintkezésbe jönnek és ezáltal az állítóberendezések (88) állványait felemelik, míg ellenkező irányban való forgásnál a (83—87) állítóberendezések (89) üt-50 közőibe ütköznek és a (88) állványokat ismét lefelé nyomják. Ha a (83—87) állítóberendezések egyikének (88) állványa a fentebb leírt módon felemeltetik, a (912 ) záróorr, a (882 ) oldalrész (88a) görbe felii-55 letének hatása alatt, mely a (91) rudat a szembenálló (2—6) állványhoz szorítja, tehát a (37—41) emelő végétől eltávolítja, az illető (37—41) emelőt elengedi ligy, hogy a (36) spirálrugó a (26) kapcsoló kúpot a (25) kapesolórésszel kapcsolódásba hoz- 60 hatja. Ha ellenben az állítóberendezések egyikének (88) állványa a leírt módon lefelé szoríttatik, az illető (37—41) emelőt magával viszi lefelé mindaddig, míg a (912 ) orr 65 az emelőt ismét nem rögzíti. A tengelykapcsoló ekkor ismét ki van kapcsolva. A tengelykapcsolók (25) kapcsoló részei fölött (94) fékek vannak elrendezve, melyek a (37—41) emelők (941 ) karjain vannak 70 megerősítve és az állítóemelők állása szerint, a kapcsolók (25) részeinek külső felületeivel érintkezésbe jönnek, vagy szabadon engedik azokat. A (60—64) kötéltárcsákkal és a (27—31) 75 kötéldarabokkal (95) kábelek vannak összekötve, melyek a gép járásakor a (27—31) dobokra fel-, vagy azokról letekercselődnek. A (94) fékek célja megakadályozni azt, hogy a (27—31) kötéldobok a 80 (11) tengelyen forogjanak, ha a (20—24) kapcsolók (25) és (26) részei nem kapcsolódnak egymással. Az (1—6) állványok függőleges (8) vasain (961 ) csapágyakkal bíró (96) keresztirányú karok vannak 85 megerősítve (1—9. ábrák), mely csapágyakban a (97, 98, 99, 100) és (101) orsók vezetődnek. Ezen orsókat (102) spirálrugók veszik körül, melyek alul a (961 ) csapágyakhoz, felül pedig a (97—101) orsókon 90 kiképezett ütközőkhöz támaszkodnak (2. ábra). A (96) keresztirányú rudakra (103) emelők vannak csuklósan erősítve, melyek a (97—101) orsók által, azoknak lenyomásakor, forgáscsapjaik körül kilen- 95 gettetnek. A (96) keresztirányú rudak (105) csapágyaiban (104) rugós kilincsek vannak vezetve, melyek (106) kampókkal bírnak, melyek rendesen a (103) emelőknek felfelé irányított belső végeihez tá- 100 maszkodnak. A (104) kilincsek a (105) csapágyakon túlnyúlnak egészen a (60—64) kötéltárcsákon megerősített (107) karok pályájába. A most leírt (97—107) részek oly állító- 105 szerkezetet képeznek, mely a (44) felső tengely forgásakor megszakítatlanul működésben van a megfelelő (60—64) kötéltárcsák kikapcsolása céljából. Ezen kötéltárcsák, kikapcsolásukkor, az (54—58) spi- no rálrugókban felhalmozott potenciális energia következtében, a (44) tengelyt forgásba hozzák, minthogy a (68—69) zárófogazások egymással folytonosan kapcsolódnak. A leírt állítóberendezések befő- 115 lyása következtében a (19) elektromotor
