83397. lajstromszámú szabadalom • Ujítások légszivattyúkon

Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83397. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Légszivattyú. Mortier György Albert mérnök Oaküeneben (Burnley, Lancashire grófság- Anglia). A bejelentés napja 1920. évi április hó 15-ike. Jelen találmány légszivattyúkra vonat­kozik és a találmány főképen olyan kézi vagy lábhajtásra berendezett szivattyúkra alkalmazható, amilyeneket pneumaitik-5 tömlők felfuttatásához használnak. A ta­lálmánynak az a célja, hogy összecsukló háromszöges szivattyút nyújtson, amely­nek dugattyúja kényszerül, hogy pontosan a tengelyvonal mentében járjon a henger-10 ben, vagyis szivattyútestben, ez utóbbi pe­dig úgy van elrendezve, hogy a nyomó­löket alatt maga is a dugattyú felé köze­lít, miáltal kedvezőbb effektív löketviszo­nyokat érünk el a hajtóemeltyűnek egy 15 adott lökete mellett. A találmány egy kiviteli példáját képező szivattyú áll egy alzatból, amihez csukló­san kapcsolódik egy kettős emeltyű, ami­nek két szárát egy csapszög vagy kereszt-20 csap kapcsolja egybe, ehhez viszont csuk­lósan vagy egyébként csatlakozik a du­gattyúrúd szabad vége, mimellett a ke­resztcsapnak, vagyis a dugattyiirúd ke­reszt fejének az emeltyűkar okkal érintkező 25 végei hasítékokban vagy vezetékekben járnak, amelyek a szivattyútesten, annak nyitott hengeres folytatásában képezhetők ki és a dugattyú löketét határoló végpon­tokkal lehetnek ellátva. A szivattyútost 30 tengelyvonalánál alacsonyabb szintben excentrikus fekvésű csuklóban vagy moz­gathatólag kapcsolódik az alzathoz és a hozzávaló csuklók vagy egyéb szervek cél­szerűen olyan helyen vannak, amely als-85 csonyabban fekszik, mint amily mélyra az oscilláló szivattyútest feneke kilengé­sének legalsóbb pontján leér. Példáu1 azok a csuklók vagy csapok, amelyek kö­rül a szivattyútest oscillál, az alzat mind­egyik oldalán a szivattyútest szelvény 40 vonalához érintőleges pontokon helyeztet­nek el; vagy magát a szivattyútestet lát­juk el excentrikus fogassegmensekkel, amelyek az alzatban levő fogazott ru­dakba kapaszkodnak; vagy pedig a szi- 45 vattyútest feneke csuklósan kapcsolódik egy csapszöghöz, amely úgy van beren­dezve, hogy az alzat hasítékaiban ide-oda csúszik, mimellett egy húzórúd úgy van közbeiktatva az alzat és a szivattyútest, 50 közé, hogy ez utóbbit előrehúzza a nyo­mótokét alatt és visszatolja a szívó, vagyis fölmenő löket alatt. A most emlí­tett fölmenő löket alatt a hajtóemeltyű mindegyik esetben egy rugó, vagy több 55 rugó hatására önműködőlég mozog. Például az emeltyű és az alzat közé van illesztve, vagy pedig az emeltyű sarkcsapja köré van csavarva az ilyen rugó. 60 Az idetartozó vázlatos rajzok a talál­mány tárgyának néhány kiviteli példáját tüntetik föl. 1. ábra a szivattyú legegyszerűbb alak­jának oldalnézete, üzemkész állapotban. 65 2. ábra ugyanez, kissé lenyomott hajtó­emeltyűvel. 3. ábra ugyanez, a nyomólöket perióiu­sának befejeztekor. 4. ábra (2. lap) az 1. ábra IV nyila irá- 70 nyából vett hátulnézet. 5. ábra a 3. ábrához tartozó hátulnézet, a fenék felől nézve. 6. ábra egy módosított hasítékvezetékes kivitel izometrikus nézete. 75 7. és 8. ábra (3. lap) más kiviteli alakok oldalnézetei, mozgatható szivattyútesttel.

Next

/
Thumbnails
Contents