83378. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acél kezelésére
Megjelent 1934. évi julius lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^ffgnfiL SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83378. SZÁM. — XH/e. OSZTÁLY. Eljárás acél kezelésére. The Miris Steel Company Limited cég- London. A bejelentés napja 1920. évi december hó 21-ike. Nagybritániai elsőbbsége 1916. évi január hó 12-ike. A találmány acél kezelésére vonatkozik s az acél sajátságainak javítását célozza. A találmány értelmében a frissen öntött acélingotot, még mielőtt belseje meg-5 merevedett volna, vízbe vagy vizes oldatba mártjuk s annyi ideig tartjuk elmerítve, hogy a kiemelés: után már ne legyen képes felizzani. A találmány egy változata értelmében 10 a formából kihúzott, vagy az izzító kemencéből kiemelt ingotot, még mielőtt annyira lehűlt volna, hogy belseje teljesen megmerevedne, vízbe vagy vizes oldatba merítve, addig tartjuk a fürdőben, amíg 15 a kiemelés után nem képes többé felizzani. Az eljárás előnyeinek egy részét elérjük akkor is, ha a felizzási hőfoknál magasabb hőmérsékű ingotot hengerlés vagy 20 felületének egyéb megmunkálása előtt mártunk vízbe vagy oldatba annyi ideig, hogy a kiemelés után már ne legyen képes felizzani. A legjobb eredményeket akkor érjük el, 25 ha az acéltömb bemártására szolgáló fürdő oly anyagokat tartalmaz, melyek a tömb bemártásakor vele érintkezve, hydrogént fejlesztenek. A találmány értelmében tehát vagy a 80 frissen öntött ingotot márthatjuk közvetlenül a forma lehúzása után, vagy miután már az ingót egy ideig az izzító kemencében volt, vagy pedig általában még mielőtt felülete mechanikailag, pl. hen-35 gerléssel meg lenne munkálva s hőmérséke még magasabb, mint a felizzási hőfok. A legjobb eredményeket azonban akkor érjük el, ha a frissen öntött ingotot minél előbb a forma lehúzása után s amíg bel-40 seje még folyós, mártjuk a fürdőbe. További kedvező eredmények létesíthetők az oldatból a bemártáskor fejlesztett hydrogén révén; legajánlatosabb e célból az oldatban olyan anyagok alkalmazása, melyek az adott körülmények közt vagy ma- 45 guk fejlesztenek hydrogént, vagy pedig a hydrogénfe j lődést előmozdítj ák. A találmány szerinti kezelés hatása a valószínűség ellenére nem szorítkozik az anyag felületi rétegeire, hanem oly mé- 50 lyen nyomul az ingotba, hogy annak egész tömegére kihat. A bemártás tartamának minden esetben akkorának kell lennie, hogy a kiemelés után s az izzító kemencébe való helyezés 55 előtt a levegőn az ingót felizzása ne léphessen már fel. Ha az ingót a gyártelep szűk volta vagy egyéb okok folytán nem közvetlenül a forma lehúzása után, hanem az izzító kemencéből kerül a fürdőbe, hő- 60 mérsékének legalább 800°-ot ekkor is meg kell haladnia. Az izzító kemencéből kikerülő ingótokat célszerű a bemártás előtt kissé lehűlni hagyni, úgy hogy külsejük hidegebb le- 65 gyen, mint belsejük, vagyis a külső és belső hőmérsék viszonya hasonló legyen a formából frissen kikerülő ingotéhoz. A fürdő hőmérséke célszerűen 40—45°; ajánlatos gondoskodni arról, hogy a kád 70 elég tágas legyen, úgy, hogy a tömböt vastag folyadékrétegek vegyék körül a bemártáskor. i Már ajánlották alacsony és magas széntartalmú acéloknak gázzal, folyadékkal 75 vagy szilárd anyagokkal váló kezelését hydrogén bevitele céljából. Különböző folyadékokba már eddig is mártottak rudakat, mikor is azonban szétrepedés és egyéb hátrány gyakori volt. Ha azonban az ingót 80
