83222. lajstromszámú szabadalom • Kondenzor

Megjelent 1934. évi julius hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI jKEuL SZABADALMI BIRŐSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83222. SZÁM. — VH/d. OSZTÁLY. Kondenzor. Morsbach Kurt Bad Oeynhausen. A bejelentés napja 1921. évi junius hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi junius hó 14-ike. A jelen találmány, főleg kinematogra­íiai készülékekhez való kondenzorokra vonatkozik és célja, hogy az eddigi be­rendezésekkel szemben a fénynek tete-5 mosen jobb kihasználását érjük el, mi­által az üzemköltségekben nagy meg­takarítást eszközölhetünk. Az új kon­denzor négy egyes-lencséből áll, ame­lyek. közül a két homorú-domboní lencse 10 homorú felületei a fényforrás felé van­nak fordítva. Ezután következik két sík­domború lencse, kifelé fordítoitt síkfelü­letekkel. A mellékelt rajz 15 1. ábráján összehasonlítás céljából is­mert szerkezetű kondenzor van vázlato­san feltüntetve, míg a , 2. ábra a, találmány szerinti konden­zor t ábrázolja 30 Amint a 2. ábrából látható, a talál­mány szerint a (q) fényforrástól számí­tott első lencse gyanánt a (c) homorú­domború lencse van elrendezve, amely olyan közel van a fényforráshoz, ameny-25 nyire azt a készülék mechanikai méretei megengedik. Elméletileg a szóban forgó kondenzornál a gyújtótávolság annyira megrövidíthető, hogy a (q) fényforrás közelítésének nincs határ szabva. 30 A második homorú-domború (d) lencse a sugarakat lényegileg párhuzamosan irányítja a harmadik, síkdomború (e) lencsére. A (c) és (d) lencsék homorú ol­dalaikat a fényforrás felé fordítják. A 35 középső fénysugaraknak a lencsék üveg­vastagságának, a középen a szegélyhez való aránya folytán létesített elnyele­tése és a vetített képnek ezáltal előidé­zett elsötétülése a középen, szemben az élesen megvilágított szegélyfelülettel, 40 azáltal van elhárítva, hogy a (c) és (d) lencséknek a (q) fényforrás felé fordí­tott gömbfelülete olyan görbülettel van kiképezve, hogy a lencsékre ráeső sze­gélysugarak visszaveretnek abban a mér-' 45 tékben, amint az a lencse közepe által elnyelt fénysugár mennyiségének meg­felel. Ennek folytán a; (q) fényforrástól kiinduló sugarak mindig kisebb ráeső­szöggel jutnak a (c) és (d) lencsék szegé- 50 lyére, úgy hogy a visszaverődések a sze­gély felé mindaddig növekednek, míg a legszélsőbb sugarak a törés liatársizögét elérik és teljesen visszaveretnek. Ilyen módon az elnyelt középsugarak között 55 kicgyenlődés jön létre, akképen, hogy a készülék (g) ablakja előtt elvezetett film­szalag mindenütt egyenletesen lesz meg­világítva. Az (e) és (f) lencsék sík felületeiket kifelé fordítják és a homorú-domború lencsék által felvett fénysugarakat egyenletesen koncentrálják a készülék­nek (g) ablakjára. Az új kondenzor fontos előnye, hogy 55 erőt takarítunk meg a fényforrás létesí­tésénél. A megvilágított nyaláb nyílás­szöge akképen nagyobbítható, hogy egé­szen 75%-nyi áram megtakarítható. Egy további előnye a fénysugaraknak 70 a, két első lencse szegélyén való részleges visszaverődése, miáltal, dacára a rend­szer kicsi gyújtótávolságának, teljesen egyenletesen ábrázolt képet kapunk. A fényforrás közelségénél és az ezzel kapcsolatos hőségnél fogva a (c) és (d) lencséket célszerűen keményüvegből ké­szítjük.

Next

/
Thumbnails
Contents