83172. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz élesztő előállítására
— 2 — előnyös melasszen, még pedig egyaránt répa- vagy nádcukor melasszején tenyésztett élesztőt használni, amikor is mindkettő keverten vagy külön-külön 5 használható. Az így nyert élesztő keményebb és sokkal jobban ellentáll azoknak az elváltozásoknak, melyeket a szárítás okozhat és keltési hatása is tartósabb, mint más eredetű sajtolt élesztőből előállított 10 száraz élesztő. A répa- vagy nádcukormelasszeből készített vagy más szénhydrátból álló táptalajon tenyésztett sajtolt élesztőt mindenekelőtt apró darabokra vagy rudakra 15 aprítjuk, hogy az élesztő felületét annak súlyához viszonyítva fokozzuk. Ezt a műveletet éles szerszámmal kell végezni, nehogy szétőrlés vagy szétzúzódás álljon elő, miáltal apró golyók képződnének, 20 melyek nehezen törhetők fel és nehezen száríthatok. Előnyös erre a célra késekkel működő aprító gépet alkalmazni, mely az élesztőt 2—25 mm3 nagyságú darabokra vágja szét. Lehet továbbá, a felaprítást 25 úgy is eszközölni, hogy az élesztőt lyukasztott lemezen nyomjuk át és így rudakká osztjuk fel. A felaprított élesztőt ezután deszkákon vagy más alzatokon szétteregetve tetsző-30 leges lóg- vagy vacuumszárító készülékbe visszük, melyben azt időről-időre éles gereblyével megforgatjuk, ügyelve arra, hogy szétőrlése vagy szétzúzódása elkerültessék, míg a deszkákat különböző időközök-85 ben mozgásba hoizzuk, hogy a hozzávezetett levegő teljesen kihasználta,ssék. A szárításhoz használt levegő akként szabályozandó, hogy lassú, ejgyenletes és fokozatos szárítással az élesztőnek nedvesség-40 tartalma 12—30 órán belül 10%-ig csökkenjen. A találmány tárgyának egy foganatosítási módja szerint a szárítást megkönynyíthetjük és megrövidíthetjük: az élesztő keltési erejének csökkentése nélkül és tar- 45 tósságának fokozása mellett. Ezt azáltal érjük el, hogy iaz; élesztőhöz a felaprítása előtt a szárítatlan élesztő súlyának 0.5.5%-át, előnyösen lV3 %-át kitevő menynyiségben vízmentes gipszet adunk, mely a 59 víztelenítést elősegíti. Ezenkívül a szárítatlan élesztő súlyának! 1%-ánál kisebb mennyiségben kalciummonofcszfátot (CaHPOí) adunk hozzá, mely a száraz élesztő tartósságát fokozza. A kalciumJosz- 55 fát helyett tetszőleges más, nehezen oldható mészsót alkalmazhatunk. Az ekként szárított élesztő keltési erejét 3 hétig, sőt 1 hónapig igen jól megtartja és ezután lassan megromlik. A meg- gg romlás késleltethető, ha az élesztőt magában véve ismert módon megfelelő előkezelésnek vetjük alá, ill. a sütés előtt regeneráljuk. Szabadalmi igények: 65 1. Eljárás .száraz élesztő előállítására, jellemezve azáltal, hogy sajtolt élesztőt lassan és fokozatosan addig szárítunk, míg közel 10% nedvességet tartalmazó terméket nem kapunk. 70 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a sajtolt élesztőt a szárítás előtt felaprítjuk és szárítás közben mozgásba hozzuk. 75 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a sajtolt élesztőt a szárítás előtt súlyának közel 5%-át kitevő nehezen oldható mészsóval keverjük. §q Pallas iiyoiiu!:i.
