83107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges széntartalmú anyagoknak katalizátorok hozzáadásával vagy anélkül, zárt edényben, lepárlás és elkokszosítás céljából leendő felhevítésére
— 2 — részen van elrendezve. A (36) tömítőszelencével a (38) szívócső van összekötve, mely a (26) tengely alkotta kiürítő cső folytatását alkotja és a bármely alkalmas 5 szerkezetű (40) szívóventilátorral van összekötve, mely a (10) retortából az illóanyagokat kiszívja és a retortában részleges vákuumot tart fenn; megjegyzendő, hogy a készülék: megindítása előtt a (10) 10 retortából a levegő kiszivattyúzandó. Mint a,z 1. ábrán látható, a (40) ventilátornak (41) nyomócsöve a (42) ülepítő kamrával van összekötve, amelyben a (10) retortából az illóanyagokkal együtt 15 eltávolodó por és egyéb szilárd anyag leülepedhetik. A (10) retorta alsó részéhen az (50) lángzó van elrendezve, melynek segélyével égési gáznak és levegőnek előre rneg-20 határozott arányú, éghető keverékét vagy alkalmas széntartlmú anyagokat vagy termékeket, mint pl. szénport, íürészport, égési olajat, grafitot vagy máseffélét égethetünk el, amikor is oly láng 25 fejlődik, mely az anyagra lefelé vetődik, amidőn ez a rézsútos (10) retortában, az utóbbi forgása közben élőrehalad. A lángból kisugárzó hő az anyag hevítésén kivül a (10) retorta felhevülését is okozza, miért 30 is az utóbbit célszerűen tűzálló téglából, vagy más tűzálló anyagból álló (51) béléssel látjuk el. Az (50) lángzó az (52) tápvezeték belső végére van felszerelve, mely tápvezeték a retorta alsó végén halad át 35 és külső részén az (53) szeleppel van ellátva oly célból, hogy az égési gáznak és levegőnek az, (50) lángzónái elégetendő gyúlékony keverékét mennyiségileg szabályozhassuk. Az (52) táj) vezeték a bár-40 mely alkalmas szerkezetű (54) keverőkészülékkel van összekötve, mely az (56) szeleppel ellátott és a szokásos szerkezetű (57) gazométerbe nyúló (55) gázcsővel áll öszszeköttetésben. Az (54) keverőkészülék 45 arra szolgál, hogy az (57) gazométerből jövő égési gázt meghatározott arányban levegővel akként keverjük, hogy az alább ismertetendő célból vagy közömbös lángot, vagy oxidáló lángot, avagy redukáló lán-50 got fejlesszünk. A levegőtől elzárt (10) retortában közömbös láng akkor képződik, ha az égési gáz és a levegő mennyisége alkalmas arányban áll arra, hogy tökéletes elégés 55 menjen végbe. Ha a keverékben levegőfölösleg van, akkor a fel nem használt légtöbbletben lévő légköri levegő folytán oxidáló láng fejlődik. Ha az égési gázzal kisebb mennyiségű levegőt keverünk öszsze, mint amennyi a közömbös lánghoz 60 szükséges, akkor redukáló lángra teszünk szert, mely hidrogénfölösleget tartalmaz. Világos, hogy az (54) keverőkészüléket akként állítjuk be, hogy az égési gáznak és a levegőnek oly arányú kívánt keveréke 65 létesüljön, mely a fentemlített kívánt láng fejlesztésére alkalmas. Abban az esetben, ha a kellő mennyiségű levegővel együtt az éghető keverék képzésére alkalmazott égési gázt szénből vagy '0 természetes gázból fejlesztjük, ez a gáz bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmaz és szabadít fel, mely a gáz hirdogéntartalmának oxidációjától ered. Ezelc a gőzök kb. lánghőmérsékletre túlhevített gőz gyanánt 75 szabadulnak fel. Megjegyzendő, hogy a légköri levegőnek a csekély vacuum alatt tartott (10) retortában való kizárására tekintettel, a közömbös lángnak kettős szerepe van és pedig először a (10) retorta- 89 ban lévő anyagot a kívánt hőmérsékletre hevíti és ugyanakkor azt az égéstermékekben lévő túlhevített gőz hatásának teszi ki. Az égéstermékekben lévő egyéb alkatrészek, mint amilyen a nitrogén, az ösz- 85 szes gyakorlati célok szempontjából közömbösek; megjegyzendő itt, hogy az eredeti égési gázban lévő ként a szokásos tisztítási módszerek segélyével természetesen eltávolítottuk. Ezek alapján világos, hogy 90 a leírt közömbös gáz gyúlékony anyagot sem képes meggyújtani, vagy elégetni, minthogy semmiféle szabad oxigén nincs jelen, mely az ilyen elégést fenntarthatná. A (10) retortában ható redukáló lángnak 95 hármas szerepe van: 1. a retortában lévő anyagot a kivánt hőmérsékletre hevíti, 2. az anyagot az égéstermékekben lévő túlhevített gőz hatásának veti alá és 3. az anyagot az ily redukáló láng égéstermé- 100 keiben jelenlévő szabad túlhevített hidrogénnek, valamint bizonyos körülmények között egyúttal az égéstermékekben lévő szabad szénmonoxidnak hatása alá hozza. Tekintettel arra, hogy a redukáló lángban 105 szabad oxigén lehet jelen, megjegyzendő, hogy a szénhidrogéneknek magas hőmérsékletű lángokban az oxigénhez sokkal nagyobb az affinitásuk, mint akár a hidrogénnek, akár a szénmonoxidnak. Ekként no a C2H4+H2+O2 összetételű keverék robbanásakor gyakorlatilag véve vízgőz nem képződik. Ez különösen azon körülmények között áll, amelyek között ez a redukáló láng a retorta belsejében ég, minthogy 115 szabad vagy légköri oxigénnek a retorta belsejében az említett szívóventilátor ha-