83107. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tetszőleges széntartalmú anyagoknak katalizátorok hozzáadásával vagy anélkül, zárt edényben, lepárlás és elkokszosítás céljából leendő felhevítésére

— 2 — részen van elrendezve. A (36) tömítősze­lencével a (38) szívócső van összekötve, mely a (26) tengely alkotta kiürítő cső folytatását alkotja és a bármely alkalmas 5 szerkezetű (40) szívóventilátorral van összekötve, mely a (10) retortából az illó­anyagokat kiszívja és a retortában részle­ges vákuumot tart fenn; megjegyzendő, hogy a készülék: megindítása előtt a (10) 10 retortából a levegő kiszivattyúzandó. Mint a,z 1. ábrán látható, a (40) ventilá­tornak (41) nyomócsöve a (42) ülepítő kamrával van összekötve, amelyben a (10) retortából az illóanyagokkal együtt 15 eltávolodó por és egyéb szilárd anyag le­ülepedhetik. A (10) retorta alsó részéhen az (50) lángzó van elrendezve, melynek segélyé­vel égési gáznak és levegőnek előre rneg-20 határozott arányú, éghető keverékét vagy alkalmas széntartlmú anyagokat vagy termékeket, mint pl. szénport, íü­részport, égési olajat, grafitot vagy más­effélét égethetünk el, amikor is oly láng 25 fejlődik, mely az anyagra lefelé vetődik, amidőn ez a rézsútos (10) retortában, az utóbbi forgása közben élőrehalad. A láng­ból kisugárzó hő az anyag hevítésén kivül a (10) retorta felhevülését is okozza, miért 30 is az utóbbit célszerűen tűzálló téglából, vagy más tűzálló anyagból álló (51) bélés­sel látjuk el. Az (50) lángzó az (52) tápve­zeték belső végére van felszerelve, mely tápvezeték a retorta alsó végén halad át 35 és külső részén az (53) szeleppel van el­látva oly célból, hogy az égési gáznak és levegőnek az, (50) lángzónái elégetendő gyúlékony keverékét mennyiségileg sza­bályozhassuk. Az (52) táj) vezeték a bár-40 mely alkalmas szerkezetű (54) keverőkészü­lékkel van összekötve, mely az (56) szelep­pel ellátott és a szokásos szerkezetű (57) gazométerbe nyúló (55) gázcsővel áll ösz­szeköttetésben. Az (54) keverőkészülék 45 arra szolgál, hogy az (57) gazométerből jövő égési gázt meghatározott arányban levegővel akként keverjük, hogy az alább ismertetendő célból vagy közömbös lángot, vagy oxidáló lángot, avagy redukáló lán-50 got fejlesszünk. A levegőtől elzárt (10) retortában kö­zömbös láng akkor képződik, ha az égési gáz és a levegő mennyisége alkalmas arányban áll arra, hogy tökéletes elégés 55 menjen végbe. Ha a keverékben levegő­fölösleg van, akkor a fel nem használt lég­többletben lévő légköri levegő folytán oxidáló láng fejlődik. Ha az égési gázzal kisebb mennyiségű levegőt keverünk ösz­sze, mint amennyi a közömbös lánghoz 60 szükséges, akkor redukáló lángra teszünk szert, mely hidrogénfölösleget tartalmaz. Világos, hogy az (54) keverőkészüléket akként állítjuk be, hogy az égési gáznak és a levegőnek oly arányú kívánt keveréke 65 létesüljön, mely a fentemlített kívánt láng fejlesztésére alkalmas. Abban az esetben, ha a kellő mennyiségű levegővel együtt az éghető keverék képzé­sére alkalmazott égési gázt szénből vagy '0 természetes gázból fejlesztjük, ez a gáz bizonyos mennyiségű vízgőzt tartalmaz és szabadít fel, mely a gáz hirdogéntartalmá­nak oxidációjától ered. Ezelc a gőzök kb. lánghőmérsékletre túlhevített gőz gyanánt 75 szabadulnak fel. Megjegyzendő, hogy a légköri levegőnek a csekély vacuum alatt tartott (10) retortában való kizárására tekintettel, a közömbös lángnak kettős szerepe van és pedig először a (10) retorta- 89 ban lévő anyagot a kívánt hőmérsékletre hevíti és ugyanakkor azt az égéstermékek­ben lévő túlhevített gőz hatásának teszi ki. Az égéstermékekben lévő egyéb alkat­részek, mint amilyen a nitrogén, az ösz- 85 szes gyakorlati célok szempontjából kö­zömbösek; megjegyzendő itt, hogy az ere­deti égési gázban lévő ként a szokásos tisz­títási módszerek segélyével természetesen eltávolítottuk. Ezek alapján világos, hogy 90 a leírt közömbös gáz gyúlékony anyagot sem képes meggyújtani, vagy elégetni, minthogy semmiféle szabad oxigén nincs jelen, mely az ilyen elégést fenntarthatná. A (10) retortában ható redukáló lángnak 95 hármas szerepe van: 1. a retortában lévő anyagot a kivánt hőmérsékletre hevíti, 2. az anyagot az égéstermékekben lévő túl­hevített gőz hatásának veti alá és 3. az anyagot az ily redukáló láng égéstermé- 100 keiben jelenlévő szabad túlhevített hidro­génnek, valamint bizonyos körülmények között egyúttal az égéstermékekben lévő szabad szénmonoxidnak hatása alá hozza. Tekintettel arra, hogy a redukáló lángban 105 szabad oxigén lehet jelen, megjegyzendő, hogy a szénhidrogéneknek magas hőmér­sékletű lángokban az oxigénhez sokkal na­gyobb az affinitásuk, mint akár a hidro­génnek, akár a szénmonoxidnak. Ekként no a C2H4+H2+O2 összetételű keverék robba­násakor gyakorlatilag véve vízgőz nem képződik. Ez különösen azon körülmények között áll, amelyek között ez a redukáló láng a retorta belsejében ég, minthogy 115 szabad vagy légköri oxigénnek a retorta belsejében az említett szívóventilátor ha-

Next

/
Thumbnails
Contents