83098. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőberendezés főleg takaréktűzhelyekhez

Megjelent 1934. évi .julius hó 347-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83098. SZÁM. II/'LL. OSZTÁLY. Tüzelőberendezés főként főző takaréktűzhelyekhez. Szentner Jakab téglaégető Budapest. A bejelentés napja 1922. évi március hó 16-ika. A találmány főcélja fűtő, de leginkább főző célokra szolgáló tűzhelyeknél a. légbevezetésnek kellő szabályozása által lehetőleg jó tüzelőanyagkihasználást elérni. 5 Ezt a tulajdonképperii tüzelőtérnek minden káros, közvetlenül kívülről jövő légbeáramlás ellesi való elzárásával, másrészt az égést tápláló levegőnek megfelelő irányban való bevezetésével, végűi 1° pedig az égési termékeknek kellő irányításával, ill. terelésével érjük el. A találmány leglényegesebb része a tüzelés alatti térnek a kiképzésére vonatkozik, amely az eddigiektől eltérőleg nem 15 csupán a hamu összegyűjtésére, hanem főképpen a légszabályozás céljára szolgál. A hamu elraktározására azután még egy külön, az említett tér alatti tér szolgál. 20 További jellemzője a találmánynak a tüzelőrostély, valamint a tüzelőajtó különleges kiképzésében .és elrendezésében áll, míg további javítások a tűzhelylemez célszerű kiképzésére, valamint a huzam 25 szabályozására vonatkoznak. Egy a találmány szerint elrendezett takaréktűzhelyet példa gyanánt a mellékelt rajzon középhosszmetszetben mutatunk be. Eszerint az (1) tüzelőteret alul a tüzelő-80 rostély határolja; ez a rostély kétrészű, amelynek amenyiben a vízszintes felületű (2) részhez a homlokoldalon egy függélyesen emelkedő kisebb (3) rostélyrész csatlakozik, amely a (4) tüzelőajtó előtt 85 csekély távolságnyira foglal helyet, lígy hogy a tiizelőrostély alati (5) térből a megfelelően szabályozott levegő akár a (3), akár pedig a (2 ) rostély felületen vezethető keresztül. Ezt az (5) teret ugyanis 40 elölről a függélyes (6) vezetékben mozgatható (7) tolóajtó zárja el, amely a tetszőleges magassági helyzetben rögzíthető. Alul a hamut a közép felé terelő lejtős (8) felületek vannak elrendezve és ezek alatt egy második rostély foglal helyet, 45 amely célszerűen két (9) és (10) részből áll. Ezek a részek akár együttesen, akár pedig külön-külön vízszintes vezetékekben eltolhatók, mimellett az egyik (10) rész telt lemezként van kiképezve, míg a 50 másik (9) rész lyuggatott. Minél előbbre, húzzuk ezeket az elzáró rostélyt képező lemezeket, annál nagyobb része a lyuggatott (9) lemeznek válik hatékonnyá s annál nagyobb mennyiségű levegő ára- 55 molhat be függélyes irányban az (5) térbe, ill. a tüzelőrostély vízszintes helyzetű (2) felületén keresztül. Minél hátrább toljuk azonban e lemezeket, annál nagyobb része a (10) lemeznek nyomul 60 előtérbe s annál jobban fojtatik a levegő. Ha a (9) rostélylemezt hátratoljuk, (10) lemezt pedig előrehúzzuk, akkor az (5) térben összegyűlt hamut a két lemez közötti résen keresztül lebocsáthatjuk a (11) 65 hamuszekrénybe. A levegőt tehát a mindenkori szükséglet szerint tetszőleges mennyiségben és tetszőleges irányban bocsáthatjuk a rostély alá. Emellett a tüzelőrostély szerke- 70 zete is lehetővé teszi a tüzelőanyagnak a rostélvfelületen való oly elosztását, ill. feltorlasztását, amilyenre a láng vezetése és irányítása céljából mindenkor szükségünk van. így pl. feltorlaszthatjuk a 75 tüzelőanyagot az ajtó felőli oldalon is, anélkül, hogy az az ajtó nyitása akalmával kihullhatna. Erre pl. akkor van szükség, ha a tűzhely elején akarunk nagy hőt kifejteni. 80