83088. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nádfonattárgyak előálítására

— 2 — ráhúzható a fonadék a vázra s ehhez be­vezetésül a fonadék bővebb nyitott obiét htizzuk rá a váznak keskenyebb fene­kére. Ha már a fonadékot — amint a 20. 5 ábrán oldalnézetben látható — a vázra rá­borítottuk, a váz végeihez hozzáerősítjük azt és ezután egyszerű huzogatással hozzá­igazítjuk a váz vagy állvány alakjához, amint ezt az előbbi kiviteli alak kapcsán 10 leírtuk. A szétvágott fonadék (17) borda­végeit a váz (52a) és (53a) részei köré haj­togatjuk és alkalmas szervekkel odaerő­sítjük (27. ábra). Amint a korábbi példá­nál, úgy itt is különböző mérvű változó 15 keresztmetszetű görbületet adhatunk az illető tárgynak avval az eljárással, amit a 17—19. ábrák (2. lap) kapcsán írtunk le. A bordavégeket is a már ismertetett mó­don fonhatjuk szegélybe. 20 A találmány szerinti, a 28—33. ábrában (5. lap) feltüntetett kiviteli alak annak példáját mutatja, hogy az illető tárgynak nincsen váza. Ebben az esetben előbb a fonásra alkalmas módon elkészítjük a fc-25 nadékot és csak ezután formázzuk, hogy a kívánt alakban maradandóvá tegyük. Amint már föntebb leírtuk, kapta segélyé­vel, vagy anélkül is állíthatunk elő egy fonadékot, azonban most tegyük föl, hogy 30 ugyanolyan kast állítunk elő, mint ami­lyen a 10. és 11. ábrán (3. lap) van feltün­tetve. Már most, hogy ebből elliptikus for­mát nyerjünk, a fonadék oldalfalaira nyo­mást gyakorolunk, úgy hogy a fonadék 35 körkeresztmetszete elliptikussá válik (28. és 29. ábra). Világos természetesen, hogy másalakú íorma elérésére azokon a helye­ken kell nyomást kiíejtenür.k, aáoi ez szükségessé válik, hogy a fonadék éppen 40 a kívánt alakot vegye föl. A fonadékot sokféleképen kezelhetjük, hogy a neki kölcsönzött alakot állandóan megtartsa. Az egyszer beállított alakzat­nak maradandóvá válása részben a tom-45 dék minőségétől, vagyis attól függ, hogy az természetes nádból vagy rostfouatbóí, stb. készült-e. Némely fajtánál szükséges lehet, hogy a tárgyak bizonyos ideig vesz­tegeljenek megformázott állapotukban, 50 hogy az illető alakot tartósra fölvegyék. Erre alkalmas készülékekül szolgálhatnak a 32. és 33. ábrán látható kapták. Itt a (100) tömb azon alaknak mása, amilyen­nek az illető tárgyat kívánjuk, még pe-55 dig a jelen esetben kissé elliptikus. Ha­sonló alakú a (101) süveg is, amely elég nagy ahhoz, hogy a (100) tömbre boruljon és még a fonadékot is közrezárja maga és a (100) tömb közé. Ily módon a 10. és 11. ábrából látható alakra font kész kast a 60 (100) tömb szerint formálhatjuk és arra ráhúzhatjuk, mire a (101) süveget tesszük rá a fonadékra, amitől ez utóbbi még job­ban hozzáigazodik a (100) tömb alakjáho?. A fonadék addig maradhat a tömb és a 65 süveg között, mígnem a tömb alakját tar­tósan fölvette, s ekkor felszabadul. Ugyancsak kitűnt az is, hogy ha a fona­dékot előbb formázzuk, amíg szabadon ki­állnak a (17) bordavégek, s ez utóbbiakat 70 csak a formázást követőleg hajtjuk sze­gélybe, akkor a bordavégek ily kezelésé­vel az a hatás jár együtt, hogy a fonadék igyekszik megtartani a fölvett íormát és ellenállás keletkezik avval szemben, hogy 75 a fonadék újra a régi alakját vegye föl. Kitűnt továbbá, hogy a formázott fonadék alakja azáltal tehető állandóbbá, hogy a fonadékot egyszer vagy többször át­mázcljuik valami ragasztószerrel, pl. 80 enyves vízzel Ugyancsak eredménye­sen használhatunk sellakct is, hogy a fonadéknak kölcsönzött alak megtartá­sát elősegítsük. Arra a célra, hogy a fo­nadékot formázás közben a kellő elhelyez- 85 kedésben tartsuk, szalagokat, sodronyokat és egyéb fogószerveket használhatunk. A 28. és 29. ábra szerint fönt és lent (105) és (108) harántsodronyok vannak, hogy a tár­gyat elliptikus formájában megtartsák. 90 Ezek a sodronyok mindaddig helyükön maradnak, mígnem a formaképzést elő­segítő máz megszárad, mire a sodronyokat eltávolíthatjuk. Szükség esetén a fonadé­kot megnedvesíthetjük formázás előtt, mi- 95 által az alakítást megkönnyítjük, sőt ezál­tal a beszáradás útján még az adott forma megmaradását is elősegítjük. Tapasztaltuk, hogy a kész fonadék kö­tései egymást szabályosan követő mene- 100 teliben helyezkednek el. Ha — amint a 30. ábrán oldalnézetben látható —• hajlított, ívszerű, vagy szabálytalan alakú tárgyat akarunk, akkor a fonadékot éle mentén a kívánt mérvben eltorzíthatjuk és ezután 105 úgy kezeljük, hogy alakját megtartsa. Ily módon a kötőmenetek iránya — amint ez a 2!). és 30. ábra megtekintéséből kitűnik - - meg fog változni. Ugyancsak különféle hatásokat érhetünk el azáltal, hogy a fo- tlO nadék szegélyét többé vagy kevésbbé szé­les sávban kihajlítjuk a fonósíkból, amint ezt már a vázzal bíró tárgyakkal kapcso­latban leírtuk. A leírásban ugyan nádfonadékról be- 115 széltünk, az új eljárás azonban egyáltalán

Next

/
Thumbnails
Contents