83076. lajstromszámú szabadalom • Betét szőlősajtókhoz ill. borsajtókhoz a munkafolyamat gyorsítására és tökéletesítésére

Megjelent 1934. évi .julius hó 266-án. MAGYAR KIRÁLYI j^BQb SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 83076. SZÁM. — X/b. OSZTÁLY. Betét szőlősajtókhoz, ill. borsajtókhoz a munkafolyamat gyorsítására és tökéletesítésére. Wolf Lajos magránzó Tapolca. A bejelentés napja 1921. évi december hó 15-ike. A szőlő-, ill. borsajtóknak és általában a dugattyús sajtóknak, melyek nedvtartalmú anyagnak kisajtolására szolgálnak ismert hátránya, hogy különösen nagyobb 5 méretű sajtók esetén nem sajtolnak tökéletesen és egyenletesen. Így pl. az ismert szőlősajtóknál tökéletesen csakis a sajtolóhengerfal közelében lévő törkölyrészek sajtoltatnak ki, míg a sajtolócsavar köze-10 lében fekvő központos részek nedvtartalma csak tökéletlenül sajtoltatik ki, miért is eddig a sajtolást megismételték, ami természetesen idővesztességgel és munka- és* költségtöbblettel járt. Oka en-15 nek, hogy a sajtolóhenger középrészén elrendezett sajtolandó anyagból a nedv csak igen hosszú úton juthat ki a szabadba, aminek oly nagy az ellenállása, melyet a sajtolónyomás legyőzni nem tud. 20 Jelen találmány ezen hátrányt a sajtolandó anyag közé rétegezett egy vagy több oiy sajtolóbetét alkalmazása által küszöböli ki, mely sajtolóbetétnek belsejében a sajtolóhenger fölülete irányában futó csa-25 tornái, azonkívül pedig ezen csatornákba betorkoló áttörései vannak, melyeken át a központosán fekvő sajtolandó anyagból is könnyen juthat a kisajtolt nedv a betét csatornáiba és onnan a szabadba. 30 A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható jelen találmánynak: 1. ábra a szokásos borsajtóknak oldalnézetét, 2. ábra a sajtolóhengernek keresztmet-85 szetét, a sajtolóbetétek elhelyezési módjával, 3. ábra a sajtolóbetét egyik példaképem kiviteli alakját függélyes hosszmetszetben a sajtóval kapcsolatban, míg 4. ábra végül a 3. ábrához tartozó rész- 40 leteket mutat távlatilag. A találmány lényegében tehát az (e) sajtolandó anyag közé rétegezett egy vagy több (f, g) betétből áll, melynek 2. ábrán látható módon a (b) sajtolóhengerfal irá- 45 nyában futó csatornái, azonkívül pedig alsó és felső homlokfelületén ezen csatornákba betorkoló áttörései vannak. Ezen betétnek egyik példaképem gyakorlati kiviteli alakja, 3—4. ábrákon látható. Esze- 50 rint a betét két (f, g) erős lemezből áll, melyeknek egymástóli legkisebb távolságát (h) közdarabok szabják meg, miáltal a két (f, g)'lemez között hézag van, melyen át a lemezek (i) áttörésein a lemezek közé 55 jutott nedv, szabadon juthat kifelé. Ezen (i) áttörések a lemezek alkotta köz irányában előnyösen kúposán bővülnek. A (h) közdarabok az egyik, pl. (g) lemezzel egy darabból állanak, ill. ahhoz szilárdan van- 60 nak hozzáerősítve, míg a másik (f) lemez ezekre egyszerűen rá van helyezve. Előnye ennek, hogy a lemezek alkotta csatornák könnyen tisztíthatók. Mindegyik lemeznek központos (k) furata van, a (d) sajtoló- 65 csavar számára, azonkívül mindegyik lemez 4. ábrán látható módon átmérőirányban osztva van és két-két (f, f'), ill. (g, g') féltárcsából áll, azon célból, hogy a sajtolóhengerbe könnyen behelyezhetők, 70 ill. abból ismét kivehetők legyenek. Természetesen a betét készülhet öntés útján, mikor is a (h) közdarabok az egyik (g) lemezzel egybe vannak öntve. Jelen