83026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás növényi eredetű finom poralakban u. n. szintelenítő szénnel gyógyászati vagy egyéb gyógyítócélokra, antiseptikum és szagtalanítószer gyanánt való alkalmassá tételére

ként vagy szénvegyületek különféleségeként jelentkezik, aminőkből pl. a faszán van összetéve. A nagyértékű, úgynevezett színtelenítő 5 szénben még előforduló kismennyiségű hydrogén és oxygén tisztátlanságoknak tekintendők, melyeknek jelenléte azokra a nehézségekre vezetendő vissza, melyekkel a kiindulási anyagoknak technikailag 10 tiszta, amorf, porózus szénné való, abszolút tökéletes átalakítása a nagyüzemben találkozik. A legjobb úgynevezett színtelenítő szenek, melyek a nagyüzemben gyártatnak 15 és a kereskedelmi forgalomban előfordulnak (norit, eponit), 100 stílyrész tiszta anyagra kb. 90%, vagy ennél is több szenet és kb. 4—6% bamualkatrészt tartalmaznak, mely utóbbiak főleg 'káliumkarbo'nát-20 ból, kalciumkarbonátból és siliciumból (homokból) állanak. A kisértékű, úgynevezett színtelenítő szenek egészen 50%-ig terjedő és még több hamutartalommal bírnak. 25 Ezzel szemben a közönséges faszén kb. csak 50% szenet tartalmaz a szénnek hydrogénnel és oxygénnel való vegyületei alakjában, míg a csontszén csak kb. 8—12% szenet tartalmaz, melyre vonatko-30 zólag felteszik, hogy az nitrogénhez van kötve. Ismeretes már, hogy ezeket a kereskedelmi forgalomban előforduló, finom poralakú, úgynevezett színtelenítő szeneket, 35 mint pl. a noritot, eponitot, stb., melyek mint ismeretes, növényi eredetűek, mechanikai célokra és pedig mindennemű tisztátlanított folyadékok és levek tisztítására és szűrésére lehet használni. Nem 40 volt azonban eddig még ismeretes ezeknek a testeknek gyógyítási célokra vagy antiszeptikumok vagy szagtalanító szer gyanánt való alkalmazása. Abban az alakban azonban, melyben ezek a testek a kereske-45 delmi forgalomban előfordulnak, egyebek közt alkalikus reakciójuk miatt, továbbá amiatt, hogy oldható alkatrészeket tartalmaznak és mert nem sterilek, a gyógyászat most említett céljaira, vagy antiszep-50 tikus hatások előidézésére nem használhatók. A jelen találmány tárgyát már most eljárás képezi, mellyel ezeket az ismert finom poralakú, iigynevezett színtelenítő 55 szeneket, melyek növényi eredetűek, úgy lehet kezelni, hogy azok iigy antiszeptikumoknak, mint bensőleg, gyógyszereknek, illetőleg általában gyógyászati célokra és a gyógyászatban szagtalanító szernek alkalmazhatók. Ezt a jelen talál- RO mány értelmében, úgy érjük el, hogy a kereskedelmi forgalomban előforduló növényi eredetű színtelenítő szenet: először savakkal kezeljük arra a célra, hogy az úgynevezett színtelenítő szén al- 65 kaliikus reakcióját megszüntessük és hogy belőle a sókat eltávolítsuk, mire azután másodszor a szenet kimossuk, hogy az oldatba átment alkatrészeket és a benne esetleg még visszamaradt savakat és tisz- 70 tátlanságokat belőle eltávolítsuk, végül, hogy harmadszor az így előkezelt úgynevezett színtelenítő szenet sterilizáljuk. Ezáltal gyakorlati értelemben közömbös 75 és steril terméket kapunk, mely minden további kezelés nélkül alkalmazható a gyógyászatban a fentemlített célokra. Az eljárás foganatosítására bárminő alkalmas sav, pl. sósav használható. A B0 használt savkoncentráció erőssége növényi eredetű, úgynevezett színtelenítő szénben foglalt tisztátlanságok fajtájától és természetétől függ. Általában sósav használatakor, mely 85 kénsavtól és arzenikumtól gyakorlati értelemben mentes, annak az eltávolítandó tisztátlanságoknak megfelelően 1—10%-os vizes oldata bizonyult célszerűnek. Az előállítandó és a gyógyászati vagy 90 antiszeptikus célokra szolgáló, növényi eredetű, úgynevezett színtelenítő szén tisztasági foka jelentékenyen növelhető még azáltal, hogy a savval való kezelést lúggal, pl. marószódával való főzés előzi 95 meg. A sterilizálás bármilyen, a eélinatk megfelelő módon és bármilyen alkalmas eszközzel történhetik így, pl. a növényi eredetű úgynevezett színtelenítő szénnek al- ico kalmas hőfokokra való felmelegítésével vagy izzításával. így pl. sterilizálás már megfelelően alacsony hőfokon, pl. 100—200° C hőfokon is foganatosítható, ha a sterilizálandó, úgy- 105 nevezett színtelenítő szenet tartósan teszsziik ki ezen hőfokok behatásának. Nagy, pl. 1000° C hőfokig terjedő és ennél is nagyobb hőfokok alkalmazásával a sterilizálás időtartamának megrövidülése és az no alkalmazott nagy hőfokkal járó abszolút biztosság érhető el olyan tekintetben, hogy az előállított termék tényleg steril. A jelen találmány értelmében a növényi eredetű úgynevezett színtelenítő szén ste- 115 rilizálása oly módon foganatosítható, hogy azt, levegő elzárása mellett, pl. zárt retortákban izzítjuk, mikor is az említett hő-