83000. lajstromszámú szabadalom • Örlő berendezés

— 3 — jut, amely a (39) csővel áll összeköttetésben. Az őrlő csövek forgatása fogaskerekek segítségével történik. A berendezés működési módja a követ-5 kező: Az 1—4. ábrákban feltüntetett kiviteli alaknál az aprítandó anyagot vízzel elegyítve a (10) teknőbe adagoljuk. A középső (5) őrlő csövet és az ekörül elrendelő zett külső őrlő csöveket a (17) szíjtárcsa segélyével és a (15), valamint (12) fogaskerekek segélyével hozzuk forgásba. Az anyag először a középső őrlő csőbe jut, ahol azt a (19) rudak finomra megőrlik. 15 Az anyag ezután a (30) csövek révén lényegileg egyenlő elosztásban a külső őrlő csövekbe kerül. Az egyes csövek töltése akkor következik be, amikor azok forgási pályájuk meghatározott pontjába jutnak, 20 amelybe az egyes csövek egymásután kerülnek. Az anyag ezután a külső őrlési csöveken megy keresztül, miközben azt a (28') rudak tovább aprítják. Az aprított anyag a (32) csöveken át a (33) teknőbe 25 ürül. Ha az aprítandó anyagot kettőnél több őrlő csövön kívánjuk keresztülvezetni, akkor a külső őrlőcsövek egymásután kapcsolhatók, úgy hogy a középső őrlőcsőből a külső őrlőcsövekbe jutó anyag 00 tekervényes utón több külső őrlőcsövön kénytelen áthaladni, mielőtt a kibocsátási helyhez jut. A találmány tárgyának ezen kiviteli alakja különösen kemény és nehezen aprítható anyag őrlésére szolgál, ha 35 nagyon finom aprítást kívánunk. Ha az anyagot szárazon kívánjuk őrölni, úgy erre a célra az 5. ábrában feltüntetett berendezés alkalmas, amelynél az anyag bevezetése a (34) tölcséren át történik, 40 mimellett az anyag tovaszállítására szolgáló levegőt a (39) csövön át vezetjük a (36) őrlőcsőbe. A (36) őrlőcsőben az anyag részleges őrlése következik be, mimellett a légáram a megfelelő nagyságú részecs-45 kéket -magával viszi és azokat a (40) csöveken át a (41) segéd-őrlőcsövekbe szállítja. A segéd-őrlőcsövekben az anyag őrlése befejeződik és a levegőáram az aprított anyagot a (42) és (44) csöveken át a 50 (45) gylijtőtartályba szállítja, amelyben az aprított anyag összegyűl, míg a levegő a (46) csövön át a (47) légsűrítőbe jut, amely a (39) légvezetékkel áll összeköttetésben. Szabadalmi igények: 1. Őrlő berendezés, jellemezve azáltal, 55 hogy forgatható főőrlőtér mellett ennek hosszában segédőrlőtér van elrendezve, amely a főőrlőtérrel együtt forog, mimellett ezen őrlőterek között oly összeköttetések vannak, hogy a főörlőtérbe 60 vezetett, ezen hosszirányban áthaladó anyag a segédőrlőtérbe jut és ezen hosszirányban áthalad. 2. Az 1. igénypontban védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, 65 hogy a főőrlőtér körül segédőrlőterek csoportja van elrendezve, mimellett a főőrlőtér és a segédőrlőterek között külön-külön összeköttetések vannak, úgy hogy az anyag a főőrlőtérből az 70 egyes segédőrlőterekbe jut. 3. A 2. igénypontban, védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a segédőrlő terek külön-külön elvezető alkatrészekkel vannak felsze- 75 relve. 4. A 2. igénypontban védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a főőrlőtér központosán van elrendezve, míg a segédőrlőterek a fő- 80 őrlőteret körülveszik. 5. Az 1. igénypontban védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a főőrlőtérhez légvezeték csatlakozik, amelynek révén az anyag a 35 főőrlőtérből a segédőrlőterekbe és ezeken át szállítható. 6. A 2. igénypontban védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy az őrlőterek hosszúkás csövekből 90 állanak. 7. Az 1. igénypontban védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a fő- és segédőrlőterekben aprító közegek vannak elrendezve, mimel- 95 lett a főőrlőtérben levő aprító közegek nagyobbak, mint a segédőrlőterekben levő aprító közegek. 8. A 7. igénypontban védett őrlőberendezés kiviteli alakja, jellemezve azáltal, j0

o hogy őrlő közegek gyanánt rudak szolgálnak, amelyek hossza megközelítőleg az őrlőterek hosszával egyenlő. 3 rajzlap mellóklottel. Pallas nyomda, Budapest.